|
|
|
|
Kiskunfélegyházi
Petőfi Emlékbizottság Kiskunfélegyháza,
Kossuth u. 1. Tel.: 76/562-028, e-mail: petofi@kiskunfelegyhaza.hu A
kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság kronológiája 2009-ben
ünnepeljük együtt Petőfit és Mórát! 2009. Jan. Köszöntőt mondott: Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke. Beszéde: KEDVES MEGJELENTEK, KEDVES FIATALOK,
KEDVES BARÁTAIM PETŐFIBEN! Vasárnapi
nép vagyunk mi is. Nekünk mindig ünnep kell és van is városunk életében, amit
megünnepeljünk. Ma,
szeretett városunkban a néhány órája átadott sportcentrumban újra Petőfi
Sándornak szól a „hosszú vasárnap”. Köszöntöm
az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagjaként és a Kiskunfélegyházi
Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnökeként mindazokat, akik jelenlétükkel
megtisztelték a Petőfi Emlékbizottság által támogatott „Falu végén
kurta kocsma” című zenés-táncos-verses
előadást, a Padkaporos Táncegyüttes és a Félegyházi
Táncszínház ünnepi műsorát. Azt
szokták mondani, hogy „Genius Loci” a „hely szelleme”
megérinti az embert. Így
van ez ma is. Amikor
készültem e köszöntőre, számtalan emlék jutott eszembe. Egykor
én is ezen iskola elődintézményébe, az I-es számú
Általános Iskolába jártam, ahol alig több mint 100 m2-es
tornaterem szolgálta a testnevelést, olyan legendás testnevelő tanárral, mint
Móczár Mária néni, aki még osztályfőnököm is volt. Hiszem, hogy látja a
csodát. Kisiskolásként
az iskolai ünnepségen az akkori tornateremben Petőfi-verset mondtam. A
mai Petőfi
Emlékbizottságunk első perctől kezdve hitt és hisz abban a sok szép
gondolatban, amit megfogalmaztunk. A kerek évfordulós ünnepségek mellett szép
Petőfi-kiadvány került karácsonyra a félegyházi
családokhoz és folytathatnám a sort. Az
önkormányzat, az intézmények, a civil szerveződések az emlékévek alatt -
megjelenítésben és tartalomban - is olyan értékeket teremtettek, ami méltó Félegyházához és Petőfihez. Sokan
vagyunk, akiknek fontos a Petőfi-kultusz ápolása Félegyházán.
Hiszem,
hogy ez a Padkaporos táncegyüttesnek és a Félegyházi
Táncszínháznak is ma Mindkét
kulturális közösség megalakulása óta színvonalas alkotó és előadóművészi
tevékenységével, az ehhez kapcsolódó rendezvények szervezésével teremt
folyamatosan értéket városi, országos és határokon túl nyúló előadások
sokaságával. A művészi produkciók között, a rockopera, a színmű és a
táncjáték egyaránt megtalálhatók. Előadásaikkal
a magyarságra, a haza szeretetére nevelnek a népzenén és a néphagyományok
ápolásán keresztül is. KEDVES
FÉLEGYHÁZIAK! KEDVES PETŐFIT TISZTELŐK! KEDVES VENDÉGEK! Kevés
név jelent a magyarnak annyit, mint Petőfi Sándoré. Az
imént hallottuk szeretett költőnk sorait: „Magyar
vagyok, legszebb ország hazám…” Lehet-e
ennél szebb vallomás? A
soron következő „Falu végén kurta kocsma” zenés-táncos előadás
kapcsán is újra és újra megfogalmazódik bennem, hogy mi magyarok, mi félegyháziak, mi petőfisek, tartozzunk emlékbizottsághoz,
intézményhez, civil szervezethez, hiszünk abban, hogy egy ország, egy nemzet,
egy kis közösség addig él, míg vállalható értékekkel tudja fölvértezni a
hajdani visszaemlékezőket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani
a hit, az együvé tartozás gazdagságát. Hiszem,
hogy ez Kiskunfélegyházán most is sikerül. Jó
szívvel ajánlom az előadást. Kívánom, hogy Önökben, Bennetek kedves fiatal
barátaim, ébredjenek hasonló érzések. E
mai jeles napon köszöntöm az ünneplő Constantinum
Intézményt is, annak fenntartóját, nevelőit, diákjait, szülői közösségét. KEDVES
IGAZGATÓ ASSZONY! Az
intézmény részére ajándékot is hoztam; Munkácsy Károly szobrászművész
sorszámozott Petőfi-plakettjét, melyet őszinte tisztelettel és
nagyrabecsüléssel adományozok iskolánk és a magam nevében a Constantinum Intézmény közösségének a Sportcentrum
avatása alkalmából. Kezdődjék
az előadás! Kívánok
szép estét! Legyen
áldás ezen a városon, legyen áldás ezen az iskolán, a benne tanulókon, a
benne tanítókon! Elmondta,
2009. január 9-én, Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi kiskunfélegyházi
Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke Jan. 31. Petőfi ifjúsági gyalogtúrát szervezett
dr. Tarjányi József Sopronból Winden am See-be
félegyháziak (a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor
Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola
fiataljai, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság
és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai) részvételével. Ebből az alkalomból Petőfi domborművel márványtábla állítására került sor Winden am See községben (a Tarjányi család szervezésében és költségvállalásával).
A domborművet Hunyadi László marosvásárhelyi
szobrászművész készítette, Máté István csongrádi szobrászművész öntötte
bronzba, a márványtáblát Palásti Gábor kőfaragómester készítette el. Dr. Tarjányi József és családja tartalmas emlékfüzetet is összeállított és kiadott, amelyet minden jelenlévő megkapott. A színes, igényes kiadvány Winden am See történetét, múltját, jelenét, Petőfi életét, Hunyadi László pályáját mutatja be két nyelven. Február: 75
éve halt meg Móra Ferenc.
Ünnepi megemlékezés, koszorúzás Program: Febr. 5. Halljátok-e öreg tanáraim… Előadássorozat indult a városi könyvtárban a Móra-évforduló alkalmából Móra Ferenc diákkoráról és tanárairól. Eyszrich Györgyről, a legendás latin tanárról és Holló Lászlóról, az iskolaépítő igazgatóról Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület irodalmi szekciójának vezetője tartott előadást. A Móra-év rendezvényeit Endre Sándor alpolgármester nyitotta meg. Közreműködtek a Constantínum Intézmény tanulói. Febr. 6. péntek
7.45 óra: Móra Ferenc Gimnázium. Koszorúzás a diákönkormányzat szervezésében 10 óra Daru utcai Móra-szobor. Koszorúzás. 13.30 Constantinum Intézmény: Koszorúzás az iskola aulájában lévő Móra szobornál 14
óra Móra Ferenc téri Móra Ferenc szobor Koszorúzás
14.30 óra Móra Ferenc szülőháza (Móra Ferenc u. 19.) Emlékműsor hangzott el Móra Ferenc halálának 75. évfordulója alkalmából. Közreműködtek a Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola diákjai. Február 9. Szeged –
Belvárosi temető Koszorúzás Móra Ferenc sírjánál. Az íróra emlékezett: Ficsór József polgármester. Február 19. Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről c. regényét a városi könyvtárban ismertette Juhász István ny. gimnáziumi tanár. Február 28. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület rajzpályázatot hirdetett Móra mesék illusztrálására a város nagycsoportos óvodásai részére. A pályázat eredményhirdetése: április 18., szombat 10 óra. Kiskunfélegyháza városa és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Móra Emlékévben - közadakozásból - 2009. július 19-én díszes Móra utcanévtábla felállítását tervezi a Móra Ferenc utca elején. Febr. Márc. 12. A Sasvári Tiborné Petőfi-képeslapgyűjteményéből rendezett kiállítást Kapus Béláné, a Petőfi Emlékbizottság tagja nyitotta meg a városi könyvtárban.
A Hattyúházban - „Ismét magyar lett a magyar…” Emlékezés az 1848/49-es szabadságharcra címmel - Juhász István ny. tanár előadását hallgathatta meg az érdeklődő közönség. Márc. 13. Felolvasóestet tartottak a városházán Petőfi verseiből és Móra Ferenc írásaiból. Márc. 14. A Petőfi téren 48-as toborzót, harcászati bemutatót láthatott a közönség korhű fegyverekkel a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Padkaporos Néptáncegyüttes közreműködésével. A Kiskun Múzeumban „Fegyverrel a kézben szabad
emberként” – fényképeket láthatunk a poroszországi Klapka-légió tisztjeiről. A kiállítást Kincse
Károly fotótörténész, muzeológus, a Magyar Fotográfusok Háza – A Rocktárban a Végletek és a Gőzerő együttes koncertet tartott a nemzeti ünnep tiszteletére. A szlovákiai Királyfiakarcsán dr. Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja tartott ünnepi beszédet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Fiatal Barátaim, Kedves Királyfiakarcsaiak! 1848. március Március 15-e jelképpé vált,
nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Ha ma itt, az ünneplők körén körbetekintek, szinte
mindenki kokárdát visel a kabátján. Ez a hagyomány a francia forradalom
nyomán keletkezett, a párizsi események ihlették meg Szendrey
Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert
kokárdák első példányát.
Azóta Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Néhány szót a trikolórról: az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. A piros-fehér-zöld mint a nemzet színei II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepelt együtt először egy pecsétzsinóron. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc első sikereinek eredményeként, ahogy megfogalmazták: "a nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik!".
A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. Az 1848. március 15-én kitört forradalom és
szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyságnak és az
Osztrák Császárságnak közös uralkodója volt, aki a Habsburg-házból került ki.
Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német
lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket
elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a
magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek
a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio
Educationis-t, (az oktatás rendszerét), ami egységesítette a középfokú
oktatást, így minden
7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit
a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar
királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette
adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek
eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az
uralkodó iránti gyűlölet. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című
műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját
fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az
Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a
tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó
- ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok
magyar vezetőt börtönbe záratott. A reformmozgalom
erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt,
aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat, az ellenzéki
nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamenttől a
felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és
gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés
bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését, valamint, hogy a nép is
képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. Ez
az Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. A párizsi forradalom hírére március 3-án
Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ebben az
alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölt ki célul a
korábbi sérelmi taktika helyett. Az Ellenzéki Kör március 4-ikén ezt
kiegészítette a sajtószabadsággal és elhatározták, hogy egy petíciós
mozgalommal próbálják meg meggyorsítani az országgyűlés munkáját. Ennek hatására
fogalmazta meg Irinyi József a Tizenkét pontot, ami már jóval túlment az eredeti felirati
javaslaton. A tervek szerint
ezt a március 19-i tömeggyűlésen erősítették volna
meg, de március 14-én úgy döntött a Pilvax-kör, hogy
forradalomra van szükség, és azt nyílvánosságra
kell hozni. De mi is történt 1848. március
15-én? Az előző napi terveknek
megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló
ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt lakást, ő maga, a
költő, valamint Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky
Gyula tanácskoztak a teendőkről. Jókai és Bulyovszky
egy proklamációt szerkesztett, mely a 12 pontot is magában foglalta. Ezután mind a négyen az Urak
utcájában lévő Pilvax kávéházba mentek. Itt Jókai felolvasta a proklamációt,
Petőfi pedig elszavalta március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. Erről
Petőfi így ír a naplójában: "Én Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a
kettő riadó tetszéssel fogadtatott." Innen indultak szakadó esőben
10-15-en, az orvosi egyetem elé, ahol Petőfi újra elszavalta versét, Jókai
pedig a proklamációt olvasta fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan
csatlakoztak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 főre duzzadt
tömeghez folyamatosan csatlakoztak az emberek. Az Egyetem térre érkezve, az
összegyűlt tömeg miatt a jogászok és a politechnikusok berekesztették
óráikat. Itt a menetrend ugyanaz:
Petőfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók
csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fős tömeg 11.30 körül
érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth házhoz, amelyben a
Landerer és Heckenast nyomda működik. Petőfi, Jókai, Irínyi
József, Degré Alajos, és Vidats János bemennek, és Landerer Lajostól, az
egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelik.
Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítő instrukciók után
beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a főnöki
irodába. Míg folyik a két mű folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó
esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre
elkészülnek az első példányok, Petőfi a Nemzeti dalt, Irínyi
a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a
nyomtatványokat a nép közé szórják. Dél körül a vezérszónokok
feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyűljenek össze a
Nemzeti Múzeumhoz népgyűlésre. Talán hihetetlenül hangzik, de mindenki
hazament ebédelni. Délután a múzeumnál már kb.
tízezer ember gyűlik össze, ahol Vasvári és Irínyi
szónokol - a közhiedelemmel ellentétben Petőfi itt nem szaval -, csak egy
kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár
helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős bizottságot választanak (Petőfi,
Jókai, Irinyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky)
a Pest Város Tanácsával való tárgyalásra. A városházához igyekvő
tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a
radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását. A később "márciusi
ifjaknak" nevezett fiatalok átengedték a vezetést a mérsékelt
liberálisok vezéregyéniségeinek, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a
polgárok számára. A városházán a két liberális
politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozott,
melyet nagy nehezen el is fogadtak, mivel a tanácsterembe tóduló 300 fő,
valamint az épület előtt várakozó 10-15 000 ember annyira megrémítette a
városi tanács vagyonos polgárait, hogy nem csak hogy a 12 pontot írták alá és
csatlakoztak a követelésekhez, hanem a forradalom itt létrejött
választmányának vezető bizottságába is jelölték képviselőiket. Ezután a városháza
tanácstermét és az egész épületet is Petőfiék
rendelkezésére bocsátották. A nép és a bizottmány tagjai
a hajóhídon átmentek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé
terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi
történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól
megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe
beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenőrzését a sajtótörvényig egy
bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására,
amelyet ezentúl az 1500 főre szaporítandó pesti
polgárőrség fogja ellátni. Délután hat órakor kiszabadul
börtönéből Táncsics, akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által
önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló "A
Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyen szállást kap. A
forradalmi beszámolók az elmúlt 161 évben elfeledkeztek arról, hogy Táncsics
nem egyedül ült. Börtöntársa a szintén sajtóvétségért lecsukott Eftimie Murgu volt, újságíró, a
bánsági románság egyik szellemi vezetője, aki 48-49-ben végig kitartott a
magyarok mellett. Egyébként „ő" március
15-én még bennmaradt szegény, csak egy hónap múlva kaptak észbe és
engedték ki. Este
kivilágították a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán
előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a
Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal
elszavalása után más verseket ad elő. Ugyanekkor
a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot
szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a
városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért
eredmények). Ez történt 161 évvel ezelőtt! E csodálatos nap felidézése után a 18 éves Móra Ferenc fohászával, melyet
1896-ban mondott el, könyörögjünk a Mindenhatóhoz, jelenlegi sorsunk jobbra
fordulásának érdekében: „ Úr Isten, ki öröktül óta intézed a
népek millióinak sorsát;
ki kivezettél bennünket az őshazából ez ígéret földjére; ki
megtartottad ezt nekünk egy évezred vérzivatarán keresztül is; ki megbocsátod
nekünk, ha a múltban a sok százados szenvedés néha panaszra nyitotta
ajkainkat: Úr Isten, tedd termővé a mi szabadságunk fáját, hogy teremje meg
méltó gyümölcsét, a mi boldogságunkat, és takard be védő szárnyaiddal még
évezredeken keresztül ezt a nemzetet, melynek minden szívdobbanása a tiéd most és mindörökké! Amen. Köszönöm a türelmüket, a Jó Isten áldja meg a jelenlevőket! Elmondta
dr. Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja. Márc. 15. - Városi ünnepség az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából a Petőfi téren. - Ünnepi beszédet mondott: Kapus Krisztián, a Művelődési, Oktatási és
Vallásügyi Bizottság elnöke. - Műsorral közreműködtek a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium – Kossuth Lajos tagintézmény diákjai. És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet!(Juhász Gyula: Trianon)
Tisztelt Ünneplők! Tisztelettel köszöntöm Gubcsi Lajos urat és Marjay Gyula urat, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának
képviseletében! Tisztelettel köszöntöm a Petőfi
Emlékbizottság tagjait, a megyei Petőfi Emlékbizottság megjelent tagjait, a
megyei és országos Petőfi emlékhelyek képviselőit! Tisztelt Polgármester úr, alpolgármesterek,
képviselő urak! Tisztelettel köszöntöm
Petőfiszállás képviseletében Rádi Györgyi alpolgármestert! Köszöntöm a település
diákpolgármesterét, és a Gyermek és Ifjúsági önkormányzat megjelent
képviselőit! Köszöntöm a megjelent pártokat,
civil szervezeteket, intézmények vezetőit és dolgozóit! Nagy szeretettel köszöntöm a
diákokat és a fiatalokat, hiszen ez a forradalmi ifjúság nemzeti ünnepe is! Kedves Kiskunfélegyháziak!
Kedves vendégek! Mint a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke először
is szeretném megköszönni, hogy a 48-as forradalom évfordulóján a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma Petőfi Sándor-emlékdíjban részesítette a
kiskunfélegyházi Hattyúházat és Petőfi Sándor Könyvtárat. Méltó elismerés ez
Kiskunfélegyháza, és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Hattyúház, az egykori
Petrovics mészárszék számára. Gratulálok is ehhez Kállainé Vereb Mária
igazgatóasszonynak és munkatársainak! Azt gondolom, hogy a Petőfi
Emlékbizottság valamivel több, mint egyéves munkája méltán biztosította a
kiskunfélegyháziaknak, hogy emelt fejjel, büszkék legyenek
Kiskunfélegyházára, Petőfi Sándorra. Segesváron ma Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke tartja az ünnepi beszédet, Királyfiakarcsán, a Felvidéken pedig Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja. Büszkék vagyunk arra, hogy Köllő Miklós alkotása, a félegyházi
Petőfi-szobor 111. évében 2008 nyara óta újra az eredeti pompájában
tündökölhet! Büszkék vagyunk arra, hogy
Kiskunfélegyháza az az egyetlen város a világon,
ahol minden családban jelen van Petőfi Sándor, hiszen minden családhoz
eljuttattuk a Petőfi Sándor 30 legszebb verseit tartalmazó kötetet 2008
karácsonyán. Büszke lehet arra
Kiskunfélegyháza, hogy a Petőfi téren nemcsak a szobor újult meg, de új padok
kerültek a térre, s mostanra, 2009. március 15-re a padok támláira kerültek a
költő legszebb sorai is. A sorok végigolvasása néhány percet vesz igénybe, de
feltölt mindannyiunkat Petőfiből,
magyarságtudatból, hazaszeretetből. Olvassuk, s olvastassuk, mert nagy
szükség van erre 2009-ben. S büszkék lehetünk arra is,
hogy elkészült a félegyházi Petőfi Séta a mai
napra, mely végigvezeti a félegyházi Petőfi
emlékhelyeken az érdeklődőt, olvasmányos információs kiadvánnyal, térképpel.
Így ha valaki Kiskunfélegyházára látogat, láthatja, hogy ennek a városnak
fontos Petőfi Sándor, s büszkék vagyunk, ha csak nyomdokába léphetünk is a
XXI. században. A Petőfi Emlékbizottság, s a
logisztikai hátteret biztosító Városi Könyvtár sok-sok munkája teszi azt ma
lehetővé, hogy a Petőfi Emlékdíjban részesülhet Kiskunfélegyháza, a Petőfi
Sándor Városi könyvtár. De azt hiszem, a díj fényét nem
csökkentve el kell azt mondani, hogy számunkra a legfontosabb, hogy
Kiskunfélegyházán a Petőfi-tisztelet, a Petőfi-kultusz újra régi fényében
pompázhat. Ma azt hiszem, büszkék lennének
ránk a kiskunfélegyházi Petőfi kutatók: Petőfi szülőhelyvita
elindítója, élharcosa, Pásztor Ferenc, vagy Mezősi Károly, vagy
akár Fekete János. Ezekkel a szép sikerekkel felvértezve
állunk ma itt a kiskunfélegyházi Petőfi szobornál, a Petőfi téren, hogy
emlékezhessünk 1848. március 15-i eseményekre. „Tartsátok tiszteletben e
napot, melyen a nép szava először megszólalt. Írjátok föl szíveitekbe és ne
felejtsétek! Írta Jókai Mór a kortársaihoz, de nekünk is üzen. 1848. március Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét,
szabadság utáni vágyát fejezi ki. Azt mondják, a történelem nem más, mint az emlékezésre méltó dolgok
és cselekedetek számbavétele. És amit a nemzeti emlékezet megőrzésre
méltónak tart, az többnyire a fordulópontok, válságok, ébredések, harcok,
örök pillanatok története. Olyan életfontosságú párbeszéd, amely a jelenben
élők és a múlt tényei között folyik. Emlékezzünk! Volt egy nap a
Duna-partján, amikor az emberek az események forgatagában mámoros
boldogsággal élték át az összetartozást, megtapasztalták a közös
elszántságból fakadó erőt, amely óráról órára újat hozott. A forradalmat. „Ezen idő alatt szakadatlanul hullott
az eső, s míg más országokban eltakarodott ilyenkor a nép mozgalmai helyéről,
a magyar hős kitartással tűrte, pillanatig sem tágítva jogszerű
követelésében.” Aki benne volt az események
sodrában, úgy élte végig március 15-t, mint csodát. „ Üdvözlégy születésed napján, magyar
szabadság! Először is én üdvözöllek, ki imádkoztam
és küzdöttem éretted,… oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam,
midőn nélkülöztünk tégedet” - írta este naplójába Petőfi Sándor. „Talpra magyar”
– hangzott újra a kiáltás, de már a Nemzeti Múzeum lépcsőin, de akkor
már nem csupán a Pilvax maroknyi diákja és törzsvendége hallgatta, hanem az
egész ország. Mélyről feltörő hatalmas orkán támadt ott, és akkor vált igazán
a Hősök terévé. Mert hős volt ott mindenki. A boltját otthagyó szatócs, az
erjedő kovászt elhagyó pékinas, a gyermekét karjában tartó, könnyező anya, és
a göcsörtös botját ég felé rázó agg. Fiatal s öreg, férfi és nő. Diák a
munkással, munkás a paraszttal kart karba öltve együtt. Hatalmas pillanat volt, a
nemzet nagy pillanata. Minden szív egyszerre dobbant, minden lélek
egybefonódott egy csodálatos másodpercre. A több évszázadnyi elnyomás után a
nemzet megtalálta önmagát. A boldogság könnyei folytak az arcokon, miközben
ökölbe szorultak az ujjak, és megkeményedtek az arcélek. Meghallgatták a 12 pontot, majd
néhány lelkes szónoklatot. Aztán minden parancsszó nélkül, mintha valami
felsőbb hatalom irányította volna őket, egyszerre mozdult minden láb és
minden akarat. És akkor elindult a tömeg. Át a hídon Táncsicsért, aztán
tovább és tovább. Majd később Gábor Áron sárba
ragadt ágyútalpait együtt tolta elszökött zsellér és fellázadt birtokos. Nem
volt ott úr és paraszt, nemes vagy nem nemes. Csak az országért és nemzetért
küzdő emberek álltak ott vállt vállnak vetve,
szemben a rájuk leselkedő kétfejű sassal. És a magyarság kitartott.
Kitartott, mert olyan rég elfeledett tűz égett a lelkükben, amit soha többé
nem lehetett eloltani. Hiába jött Világos és Haynau terrorja, hiába szórták a
lángokra az aradi vértanuk hamvait, a tűz tovább égett. Ez a tűz égett a
Don-kanyarnál, amikor a magyar katonák szinte mind egy szálig odavesztek,
amikor a német hadsereg már fejvesztve menekült. De a magyarok kitartottak,
mert a magyar már csak ilyen. Kitart a végsőkig, és tűri balsorsa minden
nyűgét, de ha egyszer betelik a pohár, akkor odacsap, mint ahogy 56-ban is
odacsapott, megfricskázva a világ legnagyobb katonai hatalmát. Kitart és
odacsap. Ez a két szó jellemezte a magyarságot szinte egész történelme során.
De hiába minden hálátlanság és
minden ránk zúdított támadás. A magyar még itt van, jelen van, és ha kell,
akkor a magyarság újra és újra odacsap. Ha kicsordul a pohár, újra
feltámadhat a tenger. Bátorság a vakmerőségig, ez
várható a fiataloktól, a nem megalkuvó forradalmi ifjúságtól. Indulnak, s
elsöpörnek mindent. Bölcsesség, higgadt döntések és
politikai tapasztalat – 1848. március 15-e után már erre volt nagyobb
szükség. Az események Budán, Pesten, Bécsben, Pozsonyban zajlottak, és sok
időbe került, mire a forradalom híre mindenhová elért. Addigra már volt
felelős magyar kormánya a hazának. Hadd beszéljek még a 48-as
kormányról, melynek feje: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök volt. 1807-ben
született. Mindössze negyvenkét éves volt, mikor elítélték, és 1849 október 6-án, az aradi tábornokokkal egy napon
kivégezték. Egy volt azok közül az
államférfiak közül, akik a hazát és a haladást életükkel és mártírhalálukkal
egyaránt szolgálni tudták. Az első felelős magyar kormányba a legnagyobb
hazafiakat kérte fel: Deákot, Eötvöst, Klauzált, Kossuthot, Szemerét és
Széchenyit. Nem érte be kevesebbel, tudta: rendkívüli feladathoz rendkívüli
emberek kellenek. Ők valóban igazi reformerek
voltak, tetteiket a közérdek, erkölcsi tisztaság, emberi tisztesség, a tudás
és politikai hozzáértés vezérelte. Használni akartak, nem ragyogni.
Gyakorlatias, józan, hatalmas munkabírású emberek voltak. Nem volt köztük egy sem, aki ne
látta volna reálisan az ország helyzetét, feladataik nehézségét, súlyát. Nem
ígértek csodákat, de amit ígértek, teljesítették. Lelkiismeretük parancsára
hallgattak. Igazat mondtak, és igazul
cselekedtek. Sajnos ez ma nem divat! Adni akartak – nem
elvenni. Építeni és nem rombolni. Gyarapítani és nem kifosztani. Védték, fejlesztették a magyar
ipart, kereskedelmet, meghonosítva mindazt a jót és hasznosat, amit külföldön
láttak. A Batthyány-kormány betartatta
és betartotta a törvényeket. Nem lehetett ez olyan egyszerű. Ezzel ugyanis a
saját tagjainak nemesi kiváltsága is csorbult. A törvény szerint fel kellett
szabadítani a jobbágyaikat, és adót is fizettek. A politikusnak csak úgy
lehet hitele, ha maga sem kerüli meg a törvényt. Ha szavai és tettei mögött
ott van az őszinteség, a becsület, a másokra figyelő együttérzés, az
elesettek iránti szánalom. Mire figyelmeztet Petőfi? Arra
az egyszerű igazságra, amit jó volna megszívlelni most is: nem szabad a népet
lenézni és hitegetni! Addig kell adni –jogot, igazságot, jólétet- amíg kér, és nem maga veszi el a jogos jussát. Ha világos a cél, ha igaz a
szó, akkor nem kitörő örömmel, de vállalja a nép az áldozatot, amelyre
jövője, érdekei, vagy a történelmi helyzet kényszeríti. De csak ha maga is
látja értelmét, és az ország vezetői sem hagyják a sorsára! Sok tanulsága van 1848-nak. A
szabadságharc leverése után a megtorlásban rendkívül találékony Haynau
–aki az Óplébánián is megszállt 1949-ben- azt
állította: Magyarországot boldog és elégedett nép lakja, és csak a lázadó
bajkeverők hoztak rá minden bajt és nyomorúságot. A hatalmon lévők - főként ha erőszakra, megtévesztésre épül a hatalmuk -
bajkeverőnek tartják a jogos ellenállást is. Csakhogy a hazugságból attól
nem lesz igazság, mert éppen hatalmon lévők hirdetik! Tisztelt Ünneplők! Félegyháza 1848. március 15-e után mindig élen járt
elsősorban az újonctoborzásban. Az első szólításra már 259 önkéntes nemzetőr
vállalkozott, s a szerbek ellen Verbásznál állomásoztak. Velük mentek
elöljárók is Szabó János főbíró, Czakó János, Szabó József, Seres László,
Hegedűs László és Pethes Miklós tanácsnokok. Fegyvert fogott Tarjányi József
főjegyző, Fejes Márton aljegyző, sőt Petőfi gyermekkori játszótársa Fazekas
Alajos másodjegyző is. 1848 szeptemberében, amikor Jelacsics
bán a főváros felé közeledett városunk társadalmának már minden rétegét ott
találjuk a hazát mentő fegyveres küzdelemben. Ott vannak mindenütt élen,
vezető posztokon. 1848. október 6-án, amikor Félegyházán átvonult Kossuth Lajos, akkor hangzott el
–talán épp itt- legendás ünnepi köszöntés: „Üdvözlöm a csatákban
megbarnult haragos kunokat!” Városunk a honvédelemben
aránytalanul is nagy terheket viselt. S ha kérdezték kivel tart Félegyháza a válasz a végsőkig egyértelmű volt: „A nemzeti kormánnyal.” Félegyháza végeredményben a haza védelmére 366
újoncot biztosított. S ha minden egyes
nemzetőrünket nem is sorolhatjuk fel, emlékezzünk néhány percben
honvédtisztjeinkre: Janovay Sándor hadnagyként szolgált a
dél-magyarországi hadjáratokban, s egy rá kilőtt és hazahozott ágyúgolyót
őrzött élete végéig hadi emlékül; Kukányi Alajos százados, a piskii csatában sebesült meg, Bem József
zászlóparancsnoka volt; Molnár Imre, akiről így
emlékezik a történelem: „a szabadságharc alatt, mint pelyhes állú
legény hadnagyi rangban szolgálta hazáját”; Sallai László, hadnagyként
szolgált Délvidéken; Boczonádi Szabó László, nemzetőr őrnagy, a Jászkun
kerületi lovas nemzetőrség egyik parancsnoka volt; És a leghíresebb félegyházi Boczonádi Szabó
József, aki korábban a királyi testőrségnél szolgált, de a hívó szóra a
honvédsereghez állt, s Damjanich hadtestében őrnagyi rangra emelkedett. S itt
említhetem meg a harmadik Boczonádit, Boczonádi Szabó Sándort, aki 1848-1849-ben Félegyháza első országgyűlési képviselője volt. Büszkék lehetünk rájuk,
büszkék lehetünk Félegyháza városunk helytállására! Tisztelt Ünneplők! A márciusi ifjak a
forradalommal nem pusztulást, halált, rombolást akartak. Ők épp úgy vágyódtak
a békességre, a csendes építkezésre, munkájuk utáni gyarapodásra, nyugalomra,
egyszerű emberi örömökre, ahogyan mi vágyunk ma. Nincs ennél jogosabb,
természetesebb emberi törekvés. Nem akartak ők hősök
lenni. De van kor, amely hősöket terem. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy mindig teljes szívvel tudjuk
megünnepelni a közös múltat és a reményeink szerinti közös jövendőt. A jövő
mindig arra van, amerre még nem jártunk, de menni szeretnénk. Ez az út
sosincs készen, meg kell építeni. A jövőbe az tud eljutni, aki veszi a
bátorságot, hogy elinduljon egy olyan úton, melyen korábban senki sem járt.
Az összefogás, az új irány segíthet ebben. A jövő emberei azok lesznek, akik
megteremtik a jövőt, a reményt Félegyházának,
Magyarországnak. Higgyünk a szemünknek, olvassuk
le a történelem üzenőfaláról, amit szóval, tettel,
vérrel a 48-as magyarok nekünk írtak oda: „Merjük vállalni, hogy
magyarok vagyunk, merjünk a jövő emberei lenni.” Zárásként
engedjék meg, hogy Petőfi és Móra városában a 130 éve született Móra Ferenc
18 éves korában írt gondolataival fejezzem be soraimat: „Úr Isten, ki öröktül
fogva intézed a népek millióinak sorsát; ki kivezettél bennünket az
őshazából az ígéret földjére; ki megtartottad ezt nekünk egy évezred
vérzivatarán keresztül is; ki megbocsátod nekünk, ha a múltban a sok
százados szenvedés néha panaszra nyitotta ajkainkat: Úr Isten, tedd termővé a mi szabadságunk fáját, hogy
teremje meg méltó gyümölcsét, a mi boldogságunkat, és takard be védő
szárnyaiddal még évezredeken keresztül ezt a nemzetet, melynek minden
szívdobbanása a tiéd most és mindörökké! Amen.” Isten áldja, és tartsa meg
Kiskunfélegyháza minden polgárát ezen a szép ünnepen, hozzon nekünk a jövő
békességet és boldogulást! Elmondta 2009. március 15-én Kapus
Krisztián, a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke - Petőfi-séta Kiskunfélegyházán c. szórólap jelent meg a helyi Petőfi-emlékekről.
Segesváron nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepi beszédet mondott Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke. Márc. 19. Halljátok-e öreg tanáraim… Előadássorozat a Móra-évforduló alkalmából Móra Ferenc diákkoráról és tanárairól. Szalay Gyuláról Mayer Lászlóné ny. tanár előadása hangzik el. Márc. 26-29. Petőfi nevét viselő középiskolák Országos
Találkozója Kiskunfélegyházán Ápr. 2. Kiskun Múzeum Diákkonferencia fiataloknak a Petőfi és a Móra emlékév tiszteletére. Köszöntőt mond: Kapus Krisztián a Petőfi Emlékbizottság és a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke. Ápr. 23. Halljátok-e öreg tanáraim… Előadássorozat
a Móra-évforduló alkalmából Móra
Ferenc diákkoráról és tanárairól. Beke Lajos és Trungel János. Dr. Luchmann Zsuzsanna irodalomtörténész előadása. Máj. 7. Kiskunfélegyháza
város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a Petőfi Emlékbizottság
javaslatát, és minden évben július 31-ét Kiskunfélegyháza város Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánítja
(90/2009. kt. h.). Május A Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság levélben fordult a Petőfi emlékhelyekhez, amelyben tájékoztatta a polgármestereket arról, hogy Kiskunfélegyháza város önkormányzat Képviselő-testülete a 90/2009. sz. határozatával döntött július 31-e Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánításáról. Mivel nem sikerült országosan Petőfi emléknappá nyilvánítani e napot, ezért készült az előterjesztés a városi emléknappá történő kijelölésről. Máj. 27-én a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés is támogatta a kezdeményezést és csatlakozott a Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánításhoz. Máj. 21-én Kecskeméten a Megyei Petőfi Emlékbizottság és a Katona József Múzeum egésznapos Petőfi-konferenciát szervezett a városháza dísztermében. A konferencián Laczkóné dr. Szabó Klára és Kállainé Vereb Mária emlékbizottsági tagok vettek részt. A délelőtti előadások sorában megismerhettük a 19. századi Kecskemét környéki tájat, a kecskeméti evangélikus iskolát és a Petőfi által is használt tankönyveket, a vándorszínészek életéről Kerényi Ferenc feleségétől hallhattunk előadást. A délutáni programokban gyűjtemények, jeles dokumentumok bemutatására került sor. A tervek szerint a Petőfi-konferenciát jövőre is megrendezik Kecskeméten. Ezen a napon …Keresztülszőtték-fonták szívem..” Petőfi költészete címmel gobelin-kiállítás nyílt a Cifrapalotában, amely még júl. 18-ig látogatható. Jún. 7-én, Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás szervezett ünnepséget, ott vették át a Gubcsi Lajos alapította Petőfi Sándor emlékdíjat. Ezen az ünnepségen részt vett dr. Tarjányi József, Tóth Gyuláné, a Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola diákjai és közreműködött a Kasza Ákos vezette félegyházi Táncszínház Kulturális Egyesület. Jún. Júl. 19. Kiskunfélegyháza városa és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Móra Emlékévben - közadakozásból - 2009. július 19-én díszes Móra utcanév táblát állít a Móra Ferenc utca elején és táblával jelöli meg a Daru u. 9. számú házat, ahol Móra gyermekkorát töltötte. A díszes tábla készítője Balanyi Károly grafikus. A rendezvényt megtiszteli Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea is.
Júl. 31. péntek A PETŐFI SÁNDOR
EMLÉKNAP PROGRAMJA: 17.00 óra Blaha
Lujza tér Koszorúzás a Petőfi szobornál 17.15 óra Kossuth
utca Langaléta Garabonciások katonatoborzó játéka, lovas felvonulás a Kiskun Múzeumig 17.35 Kiskun
Múzeum Langaléta Garabonciások interaktív katonatoborzó előadása. „Ilyen tavasz csak egy volt életemben” című kiállítás tárlatvezetése 19.00 óra Petőfi
tér Városi ünnepség, koszorúzás. A Petőfi Emlékéveket lezárja Ficsór József polgármester. Megemlékezés Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója alkalmából, ünnepi beszédet mond dr. Hermann Róbert történész. 20.00 óra Móra
Ferenc Művelődési Központ a Félegyházi Táncszínház ünnepi előadása Petőfi Sándor tiszteletére
Aug. 1-2. Marosvásárhely – Fehéregyháza – Segesvár: Petőfi Emlékhelyek 25. nemzetközi találkozója
Szeptember – november: A városi könyvtár és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület Móra mesemondó – találkozót hirdet és bonyolít le a város és térsége általános iskolás korú tanulói részvételével. December 31. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár Petőfi Sándor születésének 187. évfordulója tiszteletére szervezte az ünnepi rendezvényeket. A Petőfi-háznál történő koszorúzást követően a Templomkertben felavatták Lantos Györgyi szobrászművész Pásztor Ferenc-domborművét, amelyet a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány alapítója, Ficsór József polgármester avatott fel. Felállítását a Petőfi Emlékbizottság is támogatta. Kapus Béláné ny. iskolaigazgató kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a Constantinum Intézmény falán, ebben az iskolaépületben tanult meg írni, olvasni 1828-ban Petőfi Sándor. A tábla-avató beszédet Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke tartotta. A Hattyúházban zenés irodalmi
műsor zárta a városi ünnepséget. Közreműködött: Horváth-Rekedt Gréta, Nagyapáti Anita, Pázmándi Judit és
Vas László. Bemutatták a Petőfi-emlékévek zárásaként megjelent Töredékek Pásztor Ferenc életéből, Petőfi Sándor: Szülőföldemen című verse különböző nyelveken és A katona Petőfi című kiadványokat.
Táblaavató gondolatok 2009. december
31-ére A 2008-2009-es Petőfi-emlékév
zárásaként itt állunk 2009 szilveszterén a Constantinum
Intézmény falán elhelyezett emléktábla előtt. Egy tábla, amely emlékezésre
sarkallja azokat, akik állították, akik a jövőben olvassák. Egy fontos momentum Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza számára az, melynek e tábla emléket állít, s gyakran eddig sajnos feledésbe merült. Az irodalomkönyvekben nem vagy ritkán szerepel, ám nekünk, félegyháziaknak különösen lényeges ez. Az irodalomkönyvek, amikor Petőfi Sándor iskolai tanulmányairól írnak, a színhelyek felsorolását a legtöbb esetben Kecskeméttel kezdik. Irodalomtörténészek, dokumentumok, egyes lexikonok viszont egyértelműen igazolják, hogy ez nem pontosan felel meg a valóságnak. A kis Petrovics Sándor
Kiskunfélegyházán tanult meg írni, olvasni, Sallay László magántanártól itt,
ebbe az iskolába, s pár hónapig magántanulóként bejárt a Tehát, amire külön is büszkék lehetünk, az az, hogy az 1848-as forradalom lánglelkű költője, a mi Petőfink a tudományok alapjait, az írást, olvasást városunkban sajátította el. „…a gyermek az olvasásban és írásban az első leckéit a szülők akkori lakhelyén, Félegyházán kapta...” – írja Dienes András. „Iskolába azonban Félegyházán ment
először, ahol Sallay László volt tanítója, s ugyanekkor, 1828 elején benevolus auditorként
(rendkívüli tanulóként) a római katolikus elemi iskolába is följárt, olvasni
s írni tanult.” – publikálta Ferenczi Zoltán a 19. század végén. Sajnos az irodalomórákon legtöbbször nem tanítják ezt a számunkra, és a történelem számára is fontos információt, pedig jó lenne, ha legalább városunkban a jövőben erre tudatosabban figyelnénk. A mai napon az emlékévek zárásaként erre a fontos eseményre emlékezünk, s leplezzük le ezt a táblát, hogy álljon itt örökre emlékül az erre haladók számára, a Petőfi-séta részeként. Köszönöm Kapus Bélánénak, hogy kezdeményezte ezt a táblaavatást, és a Művelődési, Oktatási és a Vallásügyi Bizottságnak, hogy támogatta a megvalósulást, Bozóki István kőfaragó mesternek pedig, hogy elkészítette a táblát. Elmondta: Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke
2008.
év Január 11. A Petőfi Emlékbizottság alakuló ülését a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban tartotta 15 fővel. Tiszteletbeli elnök Ficsór József polgármester. Bizottság elnöke: Kapus Krisztián, Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke. Ügyvezető elnök: Tóth Gyuláné, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja, a PG igazgatója. Titkárnak Vas László közművelődési referenst választották. A Bizottság tagjai: Darabos Andrea, Jankovszki Zoltán, Kapus Béláné, Kállainé Vereb Mária, Laczkóné dr. Szabó Klára, Pappné dr. Kása Zsuzsanna, Rosta Szabolcs, Szikora István, dr, Tarjányi József, Turcsányi9 Zoltán (később kilépését jelezte), Vargáné Oláh Zsuzsanna. A bizottság programjai között szerepelt többek között a március 15-i és a július 31-i ünnepségek, Nemzetközi Petőfi Konferencia, Petőfi versmondó verseny, a segesvári és a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület közös programjai, Szendreí Júlia és Petőfi Zoltán születési évfordulói, kulturális rendezvények, Petőfivel kapcsolatos kiadványok, képeslapok, emlékfüzet, Nemzeti Diákszínjátszó Találkozó, a Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozójának megszervezése. Megállapodtak abban is, hogy március 15-én, a Petőfi utcára kerüljön egy díszes Petőfi Sándor utcanévtábla. Kezdeményezés született arról, hogy július 31-ét nyilvánítsák országosa „Petőfi Sándor Emléknappá”. Január 18. A Petőfi Emlékbizottság megfogalmazta felhívását Ön szerint melyek a legszebb Petőfi-versek? címmel. A költő 30 legszebb versét tartalmazó kötetet a lakossági javaslatok alapján kívánják összeállítani. Január 25. Az emlékbizottsági ülés elfogadta a 30 legszebb Petőfi vers felhívást, a Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánítás levelét, valamint az éves program- és költségtervet. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy a Félegyházi Közlöny minden héten tegyen közzé egy Petőfi verset. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár a Petőfi nevét viselő intézményekkel, civil szervezettel közösen Petőfi Sándor szavalóversenyt hirdetett városunk és a környező települések 1-8. évfolyamos tanulói számára. A verseny anyaga egy kötelező Petőfi Sándor és egy szabadon választott vers elmondása. Február 8. Kiskunfélegyházán a költő születésének 185., halálának 160. évfordulója alkalmából Petőfi -emlékévvé nyilvánítják 2008/2009-es évet. Erről a Petőfi-emlékhelyeket alkotó települések – Dunavecse, Kiskőrös, Kecskemét, Szabadszállás, Szalkszentmárton és Kiskunfélegyháza – képviselői döntettek. Megállapodtak abban, hogy programjaikat egyeztetik. Megfogalmazódott egy megyei versmondó verseny, diákszínjátszó-találkozó és egy emléktúra szervezése is. A Félegyházi Közlöny február 8-i számában –Tóth Gyuláné, az emlékbizottság ügyvezető elnöke beköszöntő cikket írt az emlékbizottság újjáalakulásáról, tervezett programjairól. „… Úgy mentem el innen, mint
kisgyermek…” (Félegyháza) „…Ott essem el én, A harc
mezején…” (Fehéregyháza) BEKÖSZÖNTÕ Kedves Félegyháziak! 2007. december 31-én a Petõfi nevét viselõ
intézmények képviselõi, az önkormányzat
hivatalának képviselõi és kultúrával
foglalkozó tisztségviselõi, a közmûvelõdési intézmények vezetõi, a Petõfi
nevét viselõ civil szervezõdések
újra élesztették a kiskunfélegyházi Petõfi
Emlékbizottságot. Az emlékbizottság 15 fõvel
alakult, amely Kapus Krisztiánt, a Mûvelõdési,
Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnökét választotta elnökének, Tóth
Gyulánét, az Országos Petõfi Sándor Társaság
elnökségi tagját, valamint a Petõfi nevét viselõ intézmény és civil szervezet képviselõjét ügyvezetõ
elnöknek. Az emlékbizottság titkári teendõit
Vas László, az önkor-mányzat kulturális referense
látja el. Emlékbizottságunk az elsõ
perctõl kezdve hisz abban a sok szép
gondolatban, amiket megfogalmaztunk. A programok közt szerepel - a teljesség
igénye nélkül - a március 15-i és a július 31-i ünnepségek, Nemzetközi Petõfi Konferencia, Petõfi
versmondó verseny, a Segesvári és Fehéregyházi Petõfi
Mûvelõdési Egyesület közös programjai,
Szendrey Júlia és Petõfi
Zoltán születési évfordulói, Petõfivel
kapcsolatos kiadványok, képeslapok, CD-k, összefoglaló emlékfüzet, Petõfi Nemzeti Diákszínjátszó Találkozó és
Fesztivál, kiállítások, a Petõfi nevét viselõ középiskolák országos találkozója és
sorolhatnám. Mi, az emlékbizottság tagjai hiszünk a
megvalósulásban. Én is, mint ügyvezetõ
elnök, úgyis mint született kiskunfélegyházi, úgy
is mint egy nagy múltú Petõfi nevét viselõ intézmény vezetõje. Az emlékévek alatt - megjelenítésben és
tartalomban is - mindenre próbálunk úgy odafigyelni, hogy az méltó legyen Félegyházához és Petõfihez.
A programjainkra mindenkit hívunk és
várunk: a félegyházi polgárokat, az
elszármazottakat, a családokat, és sok-sok fiatalt. Az emlékbizottság megalakulásától kezdve
folyamatosan dolgozik, sokan segítik ezt a munkát, félegyháziak
és nem félegyházi, de Petõfit
tisztelõk egyaránt. Kedves Félegyháziak!
Kedves Petõfit Tisztelõk! Mi, az újjá alakult Petõfi
Emlékbizottság tagjai hiszünk abban, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis
közösség addig él, míg vállalható értékekkel tudja fölvértezni a majdani visszaemlékezõket,
míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani a hit, az együvé tartozás
gazdagságát! Várjuk mindazon magánszemélyek, az
önkormányzat, a civil és társadalmi szervezetek, cégek, vállalkozók erkölcsi
és anyagi támogatását, akiknek fontos a Petõfi-kultusz
Fél-egyházán. Hiszem, hogy ez a félegyháziaknak
most is sikerül! „…Mert van örök ember és van örök érték, ne hagyd becsapni magad: nem veszett a mérték…” Tóth
Gyuláné a
kiskunfélegyházi Petõfi Emlékbizottság ügyvezetõ elnöke Február 15. Az emlékbizottsági ülésen ismertették a Petőfi Sándor utcatábla tervezetét, megállapodtak a Megyei Petőfi Emlékbizottságba delegált személyekben: Kapus Krisztián MOV elnök és Tóth Gyuláné igazgató személyében. Február 21. A képviselő-testület elfogadta a Petőfi Sándor utcanévtábla elhelyezését a Petőfi Sándor utcában, a Constantínum épületén történő elhelyezéssel. A tábla kivitelezője Turi Endre, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely alkotóművésze. Február 22. Az Emlékbizottság ülése tárgyalta a megyei emlékhelyek rendezvényeit, részletesen a kiskunfélegyházi március 15-i programokat. Március 13-15. Többnapos, nagyszabású Petőfi ünnepség színhelye volt városunk. A rendezvények közül kiemelkedik a március 15-i Petőfi Sándor utcajelző dísztábla avatása. Avató beszédet dr. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke mondott. A Bem József szobornál Kapus Krisztián, a MOV Bizottság elnöke köszöntőt mondott. A 10 órakor a Petőfi szobornál dr. Losonci Miklós egyetemi tanár, művészettörténész, az országos Petőfi Sándor Társaság társelnöke ünnepi beszédet mondott. A Móra Ferenc Művelődési Központban díszelőadás hangzott el nemzeti ünnepünk tiszteletére.
Április 23. A Constantinum Intézményben - magyar szakos tanárok bevonásával - a 30 legszebb Petőfi verses kötettel kapcsolatos megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a könyvben tematikus felsorolásban szerepelnek a versek. Bodor Miklós grafikái illusztrálják a kötetet. Május 13. A városházán tartotta soron következő ülését a Petőfi Emlékbizottság. Tagjai értékelték a március 15-i ünnepség rendezvényeit. Június 6. Megjelent és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület 20 éves jubileumi közgyűlésén Juhász István ny. tanár bemutatta Kapus Krisztián tanulmányát, amely Szülőföldemen címmel látott napvilágot. E napon jelent meg a Félegyházi Közlönyben az első Petőfi vers.
Július 25-27. A fehéregyházi Petőfi ünnepségeken városunkat Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke, Laczkóné dr. Szabó Klára, Timafalvi László, Kállainé Vereb Mária és Kishegyi Simon képviselték. Ficsór József polgármester úr beszédet mondott a fehéregyházi múzeumkertben. Városunk koszorúit polgármester úr és Kapus Krisztián MOV elnök helyezték el.
Július 31. Kiskunfélegyházi küldöttség, Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke és Vas László a bizottság titkára részt vett a kecskemétiek Petőfi ünnepségén. Kiskőrösön városunkat képviselték: Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián, Petőfi Emlékbizottság elnöke, Laczkóné dr. Szabó Klára, Kállainé Vereb Mária és Kishegyi Simon. Részt vettek a Petőfi szülőház kiállítás megnyitóján, valamint az ezt követő könyvbemutatón (Petőfi kritikai kiadás és Kerényi Ferenc Petőfi monográfiáját Baán Éva mutatta be).
A Kiskunfélegyházán este hat órakor tartott ünnepségre eljöttek a kiskőrösiek és a kecskemétiek. A kiskunfélegyházi Petőfi ünnepségen Juhász István ny. gimnáziumi tanár, a város díszpolgára mondott ünnepi beszédet. Közreműködött a Halasi Lyra együttes Petőfi versek előadásával. Az ünnepségen nagy számban koszorúztak civil szervezetek és intézmények. A Petőfi emlékbizottság kezdeményezésére Máté István csongrádi szobrászművész és Tarjányi József homokfúvó felújította Petőfi-szobrunkat. Az év folyamán kicserélték a köztéri alkotás környezetében található padokat, amelyekre Petőfi idézetek kerülnek.
Augusztus 28. A Bács-Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság ülésén Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató, a helyi Petőfi Emlékbizottság elnöke képviselte városunkat. Szeptember 15. Szalkszentmártonban, a Múzeumbaráti Kör 40 éves ünnepségén városunkat Tóth Gyuláné, Andrási Endréné és Juhász István képviselték. Szeptember 26. A helyi Petőfi emlékbizottság ülést tartott. Napirendjén szerepelt az eddig eltelt időszakról szóló tájékoztató, valamint az ez évi és a 2009. évi program- és a hozzá kapcsolódó költségterv megvitatása. Szeptember 27. Aszódon, a Petőfi Emlékhelyek 24. Nemzetközi Találkozóján Tóth Gyuláné, Juhász István és dr. Luchmann Zsuzsanna vettek részt és helyezték el városunk koszorúit. Október 2. Kecskeméten tartotta a megyei Petőfi Emlékbizottság az ülését. Részt vett: Kapus Krisztián a Petőfi Emlékbizottság elnöke és Tóth Gyuláné ügyvezető elnök. Átadták a szeptember végén egyeztetett 2008-2009. évi helyi program- és költségtervet. Október 5. Elkészült és fotókkal kiegészült a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság eddigi tevékenységének kronológiája, amelyet megküldtünk a megyei önkormányzathoz egy létrehozandó Petőfi honlap számára. A fotókat a könyvtár archívumából válogattuk. Október 6. Elhunyt Fekete János helytörténész, városunk díszpolgára, az Országos Petőfi Sándor Társaság tiszteletbeli tagja, Petőfi-kutató. Temetése október 22-én, Kiskunrfélegyházán a Felsőtemetőben volt. Október Október 31. 65 éves korában meghalt dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész, kiváló Petőfi-kutató. Temetésén - december elsején - Budapesten, a Fiumei úti sírkertben városunkat Laczkóné dr. Szabó Klára, Kapus Béláné és Vas László képviselték. November 4. Az új könyvtár megnyitásával egy időben megnyílt a Kámban élő Bodor Miklós Az Alföld és a felvidéki út Petőfi Sándor életében című tárlata. A megjelenteket Endre Sándor alpolgármester köszöntötte. Megnyitót mondott: dr. Falu Tibor ügyvéd. A kiállítás december 31-éig tartott nyitva.
Nov. 12. Ülést tartott a helyi Petőfi Emlékbizottság. Ülésén határozott A mi Petőfink c. kötet megjelentetéséről 15ezer példányban és a december 31-i városi ünnepségről. Megtárgyalta dr. Tarjányi József javaslatait.
November 27. Juhász István ny. gimnáziumi tanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára Anya és fia élettörténete címmel tartott előadást a Hattyúházban. 180 évvel ezelőtt született Szendrey Julia és 160 éve Petőfi Zoltán. December 5. Kecskemét: Petőfiről a 21. században, a Petőfi emlékév tiszteletére a Katona József emlékházban négy előadás volt hallható: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója, Petőfi diáktársaságai és öröksége, Petőfi –gyűjtemények a Kiskunságban és Bajtai Máriától Emlékezés egy Petőfi-kutatóra (dr. Kerényi Ferenc munkássága). Részt vettek a rendezvényen városunk képviseletében: Kállainé Vereb Mária, Juhász István, Laczkóné dr. Szabó Klára és Kishegyi Simon. December 12. A városházán, sajtótájékoztató keretében
Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke bemutatta A
mi Petőfink c. verseskötetet, amely 15ezer példányban készült el. A város
lakói által kedvelt 30 legszebb Petőfi verset tartalmazó könyvet Bodor Miklós
grafikái illusztrálják. Az Emlékbizottság – széleskörű összefogással -
önkéntesek segítségével igyekezett eljuttatni minden félegyházi
családhoz a könyvet. hogy Kiskunfélegyháza legyen
az a város, amely oly módon is tiszteleg Petőfi Sándor előtt, hogy városunkban minden
család otthonában jelen van Petőfi Sándor. Köszönjük a város és a megye
támogatását és azon önkéntesek munkáját, akik eljuttatták a kötetet a
családokhoz.
December végére
elkészült az a négyféle képeslap, amely a helyi Petőfi-emlékeket mutatja be:
Petőfi-szobor, Petőfi Emlékház, Hattyúház, Holló László Petőfi olajportréja)
Tervezte: Zalatnay Pál grafikusművész.
December 31. 9 órától: - Koszorúzás a Petőfi Emlékháznál és a a Petőfi-szobornál - Reményi
Ede dombormű (emlékmű) avatása a Templomkertben. Ünnepi beszédet mondott
Ficsór József polgármester, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001
Alapítvány alapítója, a Petőfi Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke. Arany
János: Reményinek c. versét Sövény Tibor előadóművész mondta el. - Petőfi Sándor Városi Könyvtár: „Éljen a
lyány, éljen a bor” címmel Sövény Tibor előadóművész zenés irodalmi
összeállítása hangzott el Petőfi Sándor borverseiből. Köszöntőt
mondott: Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke. Közreműködött Hegyesi Judit
hegedűtanár. Jankovszki Anna tanuló zongorán Tóth
Zoltán: Petőfi indulóját adta elő.
Kiskunfélegyháza, 2008. december 31.
Összeállította: Kállainé Vereb Mária emlékbizottsági tag
2007.
év Október 17. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai, Fekete János örökös tiszteletbeli elnök, Laczkóné dr. Szabó Klára elnök és Tóth Gyuláné az Országos Petőfi Társaság Elnökségi tagja javaslatot tettek a helyi Petőfi Emlékbizottság újraélesztésére, amelynek feladata az ünnepi évhez méltó programok kidolgozása és a rendezés feltételeinek megteremtése. November A
Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány közzétette pályázati felhívását,
amelynek egyik témája: 1848. március 15. forradalom vagy márciusi ifjak (160
éve történt) címmel. December 31. Első ülését a Petőfi Sándor Városi Könyvtár új épületében tartotta a megalakuló Petőfi emlékbizottság. Az összejövetelen részt vettek: Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián MOV Bizottság elnöke, Pappné dr. Kása Zsuzsanna, a művelődési osztály vezetője, Tóth Gyuláné, a Petőfi Gépészeti és Informatikai Középiskola igazgatója, Szikora István, a Petőfi Bajtársi Egyesület elnöke, Vargáné Oláh Zsuzsanna a Petőfi Ált. iskola igazgatója, Vas László közművelődési referens, Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató. A jelenlévők a lehetséges programokról tárgyaltak. Petőfi Sándor születésének 185. évfordulója alakalmából zenés irodalmi összeállítás hangzott el a városi könyvtárban. A városi önkormányzat a pártok és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat Petőfi Emlékháznál.
A városi könyvtár helyismereti
gyűjteménye A Petőfi Sándor Városi Könyvtár 1949. decemberi megalakulása óta őriz helyismereti témájú dokumentumokat. A helyismereti gyűjtemény önálló feladatként az 1966-os évben került először rögzítésre. A gyűjtemény egyik fontos feladata a helyi írók, költők munkáinak és a róluk megjelent tanulmányoknak, megemlékezéseknek, bibliográfiáknak a gyűjtése. Ebbe illeszkedik bele a kb. 500 kötetből álló Petőfi gyűjtemény, amelynek régi, díszes darabjai külön is említést érdemelnek. Ilyen könyvritkaságnak számít Petőfi Sándor költeményeinek 1861-es, 1877-es, 1879-es és 1892-es kiadása, az 1907-ben megjelent díszes Petőfi-album, a hazai művészek rajzaival díszített, 1900-ban napvilágot látott Petőfi Sándor összes költeményei, a Petőfi Könyvtár összes kötete, az 1909-ben kiadott Petőfi-Almanach, vagy a Fischer Sándor által írt Petőfi élete és művei, melyhez Jókai Mór írt előszót 1890-ben. Nagy értékű, ritka kiadvány Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása, amelyet 1930-ben adtak ki Mikes Lajos és Dernői Kocsis László feldolgozásában. Említést érdemel még Szana Tamás Petőfiné Szendrey Júlia címmel megjelent könyve is. Az állomány bővítése napjainkban is folyamatos. 2008-ban megújult, méltó környezetbe került a helyismereti gyűjtemény. Ide várjuk a Petőfi Sándor élete és költészete iránt érdeklődőket és a kutatni vágyó olvasókat. Képek a gyűjteményről
Török Brigitta helytörténeti könyvtáros Kiskunfélegyháza, 2008. november 27. Petőfi nyomában (A Petőfi Emlékhelyi találkozókról) Már az 1960-as években szép szokássá vált, hogy a Bács-Kiskun Megyei Petőfi-emlékhelyek rendszeres szerevezettségben – változó helyeken – emlékhelyi találkozókat szerveztek. A kölcsönös rendezvények szervezésében, szorgalmazásában hagyományteremtő szándékkal Szalkszentmárton járt elől. Személy szerint Majsai Károly volt a szép kezdeményezés és törekvés sikerének szellemi ösztönzője és összekovácsoló ereje. A
Petőfi-kultuszt erősítő kezdeti találkozások reménytkeltő
eredményessége azt sugallta, hogy a megyehatárokon átlépve próbáljuk meg a
nagy költő emlékét szerevezetten ápoló helységek nagyobb összefogását
megteremteni. Ennek kimondására nagyon alkalmas találkozásunk volt 1969.
augusztus 4-én Szalkszentmártonban, amikor is az ottani Petőfi-szobor
avatására összejött emlékhelyi küldöttek igent mondtak arra, hogy a jövőben
szervezzünk a Dunamellék Petőfi-emlékhelyeivel
közös találkozásokat. Ezt a helyes elhatározást 1972-ben a szalkszentmártoni emlékhelyi összejövetel egyértelműen
megerősítette. Hosszú előkészítés után végre 1981. március 4-én megvalósult a Szalkszerntmártonban
a Dunamellék és Bács-Kiskun megye
Petőfi-emlékhelyeinek találkozója. A rendezvény sikere nyomán adva volt az együttműködési szándék szélesítésének lehetősége – a továbblépés – a találkozók országos keretekre való bővítésére. A változás
1983-ban kezdődött, amikor Kiskőrös
kezébe vette a szerevezés feladatait; 1984-ben megalakult a Petőfi Sándor Társaság. Aktív rendezőerővel, biztonságos szervezeti háttérrel fejlődésnek indulhatott az emlékhelyi találkozók céltudatos tervezése és országos kiterjedésű szerevezése. A PETŐFI EMLÉKHELYI TALÁLKOZÓK IDŐRENDJE: 1. 1983. október 28. Kiskőrös 2. 1984. március 15. Mezőberény 3. 1985. október 4. Aszód 4. 1986. november 28. Pápa 5. 1987. március 14. Kunszentmiklós 6. 1988. március 12. Kecskemét 7. 1989. május 6. Ostffyasszonyfa 8. 1990. március 10. Debrecen 9. 1991. szeptember 28. Sárszentlőrinc 10. 1992. szeptember 19. Dömsöd 11. 1993. augusztus 19. Kiskunfélegyháza 12. 1994. szeptember 27. Kiskőrös 13. 1995. október 14. Vác 14. 1996. október 5. Budapest 15. 1997. szeptember 27. Dunavecse 16. 1998. október 31. Eger 17. 1999. július 30. Segesvár
- Fehéregyháza 18. 2000. augusztus 17. Mezőberény 19. 2001. szeptember 22. Szalkszentmárton 20. 2002. szeptember 21. Gödöllő 21. 2003. október 11. Sopron 22. 2004. október 16-17. Kiskőrös 25. 2005.november 19. Kiskunfélegyháza 26. 2006. szeptember 9. Kunszentmiklós 27. 2007. szeptember 15. Sárszentlőrinc 28. 2008. szeptember 27. Aszód Kiskunfélegyháza, 2008. november 18. Fekete János helytörténész nyomán közzéteszi Kállainé Vereb Mária |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
