Székhely: 6100. Kiskunfélegyháza. Szent János tér. 9. Telefon/fax: 76/461-429
Bank: OTP 11732071-21002571 Adószám: 19039248-1-03


 

Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság

Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. Tel.: 76/562-028,

e-mail: petofi@kiskunfelegyhaza.hu

 

 

 

A kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság kronológiája

 

 

2009-ben ünnepeljük együtt Petőfit és Mórát!

 

2009.

Jan. 9. A Félegyházi Táncszínház bemutatta: Falu végén kurta kocsma – életképek c. műsorát a Constantinum sportcsarnokában.

Köszöntőt mondott: Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke. Beszéde:

KEDVES MEGJELENTEK, KEDVES FIATALOK, KEDVES BARÁTAIM PETŐFIBEN!

 

Vasárnapi nép vagyunk mi is. Nekünk mindig ünnep kell és van is városunk életében, amit megünnepeljünk.

Ma, szeretett városunkban a néhány órája átadott sportcentrumban újra Petőfi Sándornak szól a „hosszú vasárnap”.

 

Köszöntöm az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagjaként és a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnökeként mindazokat, akik jelenlétükkel megtisztelték a Petőfi Emlékbizottság által támogatott „Falu végén kurta kocsma” című zenés-táncos-verses előadást, a Padkaporos Táncegyüttes és a Félegyházi Táncszínház ünnepi műsorát.

 

Azt szokták mondani, hogy „Genius Loci” a „hely szelleme” megérinti az embert.

Így van ez ma is.

 

Amikor készültem e köszöntőre, számtalan emlék jutott eszembe.

 

Egykor én is ezen iskola elődintézményébe, az I-es számú Általános Iskolába jártam, ahol alig több mint 100 m2-es tornaterem szolgálta a testnevelést, olyan legendás testnevelő tanárral, mint Móczár Mária néni, aki még osztályfőnököm is volt. Hiszem, hogy látja a csodát.

 

Kisiskolásként az iskolai ünnepségen az akkori tornateremben Petőfi-verset mondtam.

 

A mai este is Petőfiről szól. Ma a költőre tánccal és zenével emlékezünk.

 

Petőfi Emlékbizottságunk első perctől kezdve hitt és hisz abban a sok szép gondolatban, amit megfogalmaztunk. A kerek évfordulós ünnepségek mellett szép Petőfi-kiadvány került karácsonyra a félegyházi családokhoz és folytathatnám a sort.

 

Az önkormányzat, az intézmények, a civil szerveződések az emlékévek alatt - megjelenítésben és tartalomban - is olyan értékeket teremtettek, ami méltó Félegyházához és Petőfihez.

 

Sokan vagyunk, akiknek fontos a Petőfi-kultusz ápolása Félegyházán.

Hiszem, hogy ez a Padkaporos táncegyüttesnek és a Félegyházi Táncszínháznak is ma este sikerül.

 

Mindkét kulturális közösség megalakulása óta színvonalas alkotó és előadóművészi tevékenységével, az ehhez kapcsolódó rendezvények szervezésével teremt folyamatosan értéket városi, országos és határokon túl nyúló előadások sokaságával. A művészi produkciók között, a rockopera, a színmű és a táncjáték egyaránt megtalálhatók.

 

Előadásaikkal a magyarságra, a haza szeretetére nevelnek a népzenén és a néphagyományok ápolásán keresztül is.

 

 

KEDVES FÉLEGYHÁZIAK! KEDVES PETŐFIT TISZTELŐK! KEDVES VENDÉGEK!

 

Kevés név jelent a magyarnak annyit, mint Petőfi Sándoré.

Az imént hallottuk szeretett költőnk sorait:

„Magyar vagyok, legszebb ország hazám…”

Lehet-e ennél szebb vallomás?

 

A soron következő „Falu végén kurta kocsma” zenés-táncos előadás kapcsán is újra és újra megfogalmazódik bennem, hogy mi magyarok, mi félegyháziak, mi petőfisek, tartozzunk emlékbizottsághoz, intézményhez, civil szervezethez, hiszünk abban, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis közösség addig él, míg vállalható értékekkel tudja fölvértezni a hajdani visszaemlékezőket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani a hit, az együvé tartozás gazdagságát.

 

Hiszem, hogy ez Kiskunfélegyházán most is sikerül.

Jó szívvel ajánlom az előadást. Kívánom, hogy Önökben, Bennetek kedves fiatal barátaim, ébredjenek hasonló érzések.

 

E mai jeles napon köszöntöm az ünneplő Constantinum Intézményt is, annak fenntartóját, nevelőit, diákjait, szülői közösségét.

 

 

KEDVES IGAZGATÓ ASSZONY!

 

Az intézmény részére ajándékot is hoztam; Munkácsy Károly szobrászművész sorszámozott Petőfi-plakettjét, melyet őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel adományozok iskolánk és a magam nevében a Constantinum Intézmény közösségének a Sportcentrum avatása alkalmából.

 

Kezdődjék az előadás!

Kívánok szép estét!

 

Legyen áldás ezen a városon, legyen áldás ezen az iskolán, a benne tanulókon, a benne tanítókon!

 

Elmondta, 2009. január 9-én, Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke

 

Jan.  31. Petőfi ifjúsági gyalogtúrát szervezett dr. Tarjányi József  Sopronból Winden am See-be félegyháziak (a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola  fiataljai, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai) részvételével.

Ebből az alkalomból Petőfi domborművel márványtábla állítására került sor Winden am See      községben (a Tarjányi család szervezésében  és költségvállalásával).

 

 

A domborművet Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész készítette, Máté István csongrádi szobrászművész öntötte bronzba, a márványtáblát Palásti Gábor kőfaragómester készítette el.

Dr. Tarjányi József és családja tartalmas emlékfüzetet is összeállított és kiadott, amelyet minden jelenlévő megkapott. A színes, igényes kiadvány Winden am See történetét, múltját, jelenét, Petőfi életét, Hunyadi László pályáját mutatja be két nyelven.

 

Február:  75  éve halt meg Móra Ferenc.  Ünnepi megemlékezés, koszorúzás

 

Program:

Febr. 5.

Halljátok-e öreg tanáraim…

Előadássorozat indult a városi könyvtárban a  Móra-évforduló alkalmából Móra Ferenc diákkoráról és tanárairól.

Eyszrich Györgyről, a legendás latin tanárról és Holló Lászlóról, az iskolaépítő igazgatóról

Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület irodalmi szekciójának vezetője tartott előadást. A Móra-év rendezvényeit Endre Sándor alpolgármester nyitotta meg.

Közreműködtek a Constantínum Intézmény tanulói.

 

Febr. 6. péntek 7.45 óra:

Móra Ferenc Gimnázium. Koszorúzás a diákönkormányzat szervezésében

 

                                   10 óra

Daru utcai Móra-szobor. Koszorúzás.

 

                                   13.30

Constantinum Intézmény: Koszorúzás az iskola aulájában lévő Móra szobornál

 

                                14 óra

Móra Ferenc téri  Móra Ferenc szobor

Koszorúzás

 

                                14.30 óra

Móra Ferenc szülőháza (Móra Ferenc u. 19.)

Emlékműsor hangzott el Móra Ferenc halálának 75. évfordulója alkalmából. Közreműködtek a Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola diákjai.

 

 

Február 9.

Szeged – Belvárosi temető

Koszorúzás Móra Ferenc sírjánál. Az íróra emlékezett: Ficsór József polgármester.

 

Február 19.

 Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről c. regényét a városi könyvtárban  ismertette  Juhász István ny. gimnáziumi tanár.

 

Február 28.

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület rajzpályázatot hirdetett Móra mesék illusztrálására a város nagycsoportos óvodásai részére. A pályázat eredményhirdetése: április 18., szombat 10 óra.

 

 

Kiskunfélegyháza városa és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Móra Emlékévben  - közadakozásból -  2009. július 19-én  díszes Móra utcanévtábla  felállítását tervezi a Móra Ferenc utca elején.

 

Febr. 26. A városházán ülésezett a Petőfi Emlékbizottság. Napirendi pontok: 1. Beszámoló a bizottság 2008. évi munkájáról. 2. A március 15-i ünnepség részletes programja. 3. A 2009. évi programok kidolgozása.

 

Márc. 12.

A Sasvári Tiborné Petőfi-képeslapgyűjteményéből rendezett kiállítást Kapus Béláné, a Petőfi Emlékbizottság tagja  nyitotta meg a városi könyvtárban.

 

 

 

 

A Hattyúházban - „Ismét magyar lett a magyar…” Emlékezés az 1848/49-es szabadságharcra címmel - Juhász István ny. tanár előadását hallgathatta meg az érdeklődő  közönség.

Márc. 13. Felolvasóestet tartottak a városházán  Petőfi verseiből és Móra Ferenc írásaiból.

 

Márc. 14.

A Petőfi téren 48-as toborzót, harcászati bemutatót láthatott a közönség korhű fegyverekkel a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Padkaporos Néptáncegyüttes közreműködésével.

A Kiskun Múzeumban „Fegyverrel a kézben szabad emberként” – fényképeket láthatunk a poroszországi Klapka-légió tisztjeiről. A kiállítást Kincse Károly fotótörténész, muzeológus, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház igazgatója nyitotta meg.

A Rocktárban a Végletek és a Gőzerő együttes koncertet tartott a nemzeti ünnep tiszteletére.

 

A szlovákiai Királyfiakarcsán dr. Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja tartott ünnepi beszédet.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

Fiatal Barátaim,

Kedves Királyfiakarcsaiak!

 

1848. március 15. a magyar nemzet legegységesebb ünnepe, melynek emléke – éljen a világ bármelyik pontján – büszkeséggel és melegséggel tölti el minden magyar szívét!

 

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

 

Ha ma itt, az ünneplők körén körbetekintek, szinte mindenki kokárdát visel a kabátján. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
Petőfi naplójában különben az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának.

 

Azóta Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára.

 

Néhány szót a trikolórról: az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak.

A piros-fehér-zöld mint a nemzet színei II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepelt együtt először egy pecsétzsinóron.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc első sikereinek eredményeként, ahogy megfogalmazták: "a nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik!".

 

A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja.

Az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli.

Abban az időben a Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös uralkodója volt, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett.

Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszerét), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden  7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.

1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet.

 
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel.

1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.

1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó - ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott. A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni.

1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat, az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamenttől a felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését, valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. Ez az Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848 februárjában kitört a forradalom.

A párizsi forradalom hírére március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölt ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett.

Az Ellenzéki Kör március 4-ikén ezt kiegészítette a sajtószabadsággal és elhatározták, hogy egy petíciós mozgalommal próbálják meg meggyorsítani az országgyűlés munkáját.

Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József a Tizenkét pontot, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton.

A tervek szerint ezt a március 19-i tömeggyűlésen erősítették volna meg, de március 14-én úgy döntött a Pilvax-kör, hogy forradalomra van szükség, és azt nyílvánosságra kell hozni.

De mi is történt 1848. március 15-én?

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt lakást, ő maga, a költő, valamint Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskoztak a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkesztett, mely a 12 pontot is magában foglalta.

Ezután mind a négyen az Urak utcájában lévő Pilvax kávéházba mentek. Itt Jókai felolvasta a proklamációt, Petőfi pedig elszavalta március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Erről Petőfi így ír a naplójában: "Én Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott."

Innen indultak szakadó esőben 10-15-en, az orvosi egyetem elé, ahol Petőfi újra elszavalta versét, Jókai pedig a proklamációt olvasta fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoztak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 főre duzzadt tömeghez folyamatosan csatlakoztak az emberek. Az Egyetem térre érkezve, az összegyűlt tömeg miatt a jogászok és a politechnikusok berekesztették óráikat.

Itt a menetrend ugyanaz: Petőfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fős tömeg 11.30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast nyomda működik. Petőfi, Jókai, Irínyi József, Degré Alajos, és Vidats János bemennek, és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelik. Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítő instrukciók után beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a főnöki irodába. Míg folyik a két mű folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre elkészülnek az első példányok, Petőfi a Nemzeti dalt, Irínyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a nyomtatványokat a nép közé szórják.

Dél körül a vezérszónokok feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyűljenek össze a Nemzeti Múzeumhoz népgyűlésre. Talán hihetetlenül hangzik, de mindenki hazament ebédelni.

Délután a múzeumnál már kb. tízezer ember gyűlik össze, ahol Vasvári és Irínyi szónokol - a közhiedelemmel ellentétben Petőfi itt nem szaval -, csak egy kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős bizottságot választanak (Petőfi, Jókai, Irinyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky) a Pest Város Tanácsával való tárgyalásra.

A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.

A később "márciusi ifjaknak" nevezett fiatalok átengedték a vezetést a mérsékelt liberálisok vezéregyéniségeinek, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a polgárok számára.

A városházán a két liberális politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozott, melyet nagy nehezen el is fogadtak, mivel a tanácsterembe tóduló 300 fő, valamint az épület előtt várakozó 10-15 000 ember annyira megrémítette a városi tanács vagyonos polgárait, hogy nem csak hogy a 12 pontot írták alá és csatlakoztak a követelésekhez, hanem a forradalom itt létrejött választmányának vezető bizottságába is jelölték képviselőiket.

Ezután a városháza tanácstermét és az egész épületet is Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

A nép és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmentek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenőrzését a sajtótörvényig egy bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására, amelyet ezentúl az 1500 főre szaporítandó pesti polgárőrség fogja ellátni.

Délután hat órakor kiszabadul börtönéből Táncsics, akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló "A Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyen szállást kap. A forradalmi beszámolók az elmúlt 161 évben elfeledkeztek arról, hogy Táncsics nem egyedül ült. Börtöntársa a szintén sajtóvétségért lecsukott Eftimie Murgu volt, újságíró, a bánsági románság egyik szellemi vezetője, aki 48-49-ben végig kitartott a magyarok mellett. Egyébként „ő" március 15-én még bennmaradt szegény, csak egy hónap múlva kaptak észbe és engedték ki.

Este kivilágították a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal elszavalása után más verseket ad elő.

 

Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért eredmények).

 

Ez történt 161 évvel ezelőtt!

 

E csodálatos nap felidézése után a 18 éves Móra Ferenc fohászával, melyet 1896-ban mondott el, könyörögjünk a Mindenhatóhoz, jelenlegi sorsunk jobbra fordulásának érdekében:

 

„ Úr Isten, ki öröktül óta intézed a népek millióinak sorsát;  ki kivezettél bennünket az őshazából ez ígéret földjére; ki megtartottad ezt nekünk egy évezred vérzivatarán keresztül is; ki megbocsátod nekünk, ha a múltban a sok százados szenvedés néha panaszra nyitotta ajkainkat:

Úr Isten, tedd termővé a mi szabadságunk fáját, hogy teremje meg méltó gyümölcsét, a mi boldogságunkat, és takard be védő szárnyaiddal még évezredeken keresztül ezt a nemzetet,

melynek minden szívdobbanása a tiéd most és mindörökké! Amen.

 

Köszönöm a türelmüket, a Jó Isten áldja meg a jelenlevőket!

 

Elmondta dr. Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja.

 

 

Márc. 15.

- Városi ünnepség az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából a Petőfi téren.

- Ünnepi beszédet mondott: Kapus Krisztián, a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke.

- Műsorral közreműködtek a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium  Kossuth Lajos tagintézmény diákjai.

 

És ki feledné, hogy erdélyi síkon 
Tűnt a dicsőség nem múló egébe 
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! 
Ő egymaga a diadalmas élet, 
Út és igazság csillaga nekünk, 
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar, 
A pokol kapuin is győzni fogsz, 
S a földön föltalálod már a mennyet!
(Juhász Gyula: Trianon) 

 

Tisztelt Ünneplők!

Tisztelettel köszöntöm Gubcsi Lajos urat és Marjay Gyula urat, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának képviseletében!

Tisztelettel köszöntöm a Petőfi Emlékbizottság tagjait, a megyei Petőfi Emlékbizottság megjelent tagjait, a megyei és országos Petőfi emlékhelyek képviselőit!

Tisztelt Polgármester úr, alpolgármesterek, képviselő urak!

Tisztelettel köszöntöm Petőfiszállás képviseletében Rádi Györgyi alpolgármestert!

Köszöntöm a település diákpolgármesterét, és a Gyermek és Ifjúsági önkormányzat megjelent képviselőit!

Köszöntöm a megjelent pártokat, civil szervezeteket, intézmények vezetőit és dolgozóit!

Nagy szeretettel köszöntöm a diákokat és a fiatalokat, hiszen ez a forradalmi ifjúság nemzeti ünnepe is!

Kedves Kiskunfélegyháziak! Kedves vendégek!

 

Mint a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke először is szeretném megköszönni, hogy a 48-as forradalom évfordulóján a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma Petőfi Sándor-emlékdíjban részesítette a kiskunfélegyházi Hattyúházat és Petőfi Sándor Könyvtárat. Méltó elismerés ez Kiskunfélegyháza, és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Hattyúház, az egykori Petrovics mészárszék számára. Gratulálok is ehhez Kállainé Vereb Mária igazgatóasszonynak és munkatársainak!

Azt gondolom, hogy a Petőfi Emlékbizottság valamivel több, mint egyéves munkája méltán biztosította a kiskunfélegyháziaknak, hogy emelt fejjel, büszkék legyenek Kiskunfélegyházára, Petőfi Sándorra.

Segesváron ma Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke tartja az ünnepi beszédet, Királyfiakarcsán, a Felvidéken pedig Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság tagja.

Büszkék vagyunk arra, hogy Köllő Miklós alkotása, a félegyházi Petőfi-szobor 111. évében 2008 nyara óta újra az eredeti pompájában tündökölhet!

Büszkék vagyunk arra, hogy Kiskunfélegyháza az az egyetlen város a világon, ahol minden családban jelen van Petőfi Sándor, hiszen minden családhoz eljuttattuk a Petőfi Sándor 30 legszebb verseit tartalmazó kötetet 2008 karácsonyán.

Büszke lehet arra Kiskunfélegyháza, hogy a Petőfi téren nemcsak a szobor újult meg, de új padok kerültek a térre, s mostanra, 2009. március 15-re a padok támláira kerültek a költő legszebb sorai is. A sorok végigolvasása néhány percet vesz igénybe, de feltölt mindannyiunkat Petőfiből, magyarságtudatból, hazaszeretetből. Olvassuk, s olvastassuk, mert nagy szükség van erre 2009-ben.

S büszkék lehetünk arra is, hogy elkészült a félegyházi Petőfi Séta a mai napra, mely végigvezeti a félegyházi Petőfi emlékhelyeken az érdeklődőt, olvasmányos információs kiadvánnyal, térképpel. Így ha valaki Kiskunfélegyházára látogat, láthatja, hogy ennek a városnak fontos Petőfi Sándor, s büszkék vagyunk, ha csak nyomdokába léphetünk is a XXI. században.

A Petőfi Emlékbizottság, s a logisztikai hátteret biztosító Városi Könyvtár sok-sok munkája teszi azt ma lehetővé, hogy a Petőfi Emlékdíjban részesülhet Kiskunfélegyháza, a Petőfi Sándor Városi könyvtár.

De azt hiszem, a díj fényét nem csökkentve el kell azt mondani, hogy számunkra a legfontosabb, hogy Kiskunfélegyházán a Petőfi-tisztelet, a Petőfi-kultusz újra régi fényében pompázhat.

Ma azt hiszem, büszkék lennének ránk a kiskunfélegyházi Petőfi kutatók: Petőfi szülőhelyvita elindítója, élharcosa, Pásztor Ferenc, vagy Mezősi Károly, vagy akár Fekete János.

Ezekkel a szép sikerekkel felvértezve állunk ma itt a kiskunfélegyházi Petőfi szobornál, a Petőfi téren, hogy emlékezhessünk 1848. március 15-i eseményekre.

 

„Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Írjátok föl szíveitekbe és ne felejtsétek! Írta Jókai Mór a kortársaihoz, de nekünk is üzen.

1848. március 15. a magyar nemzet legegységesebb ünnepe, melynek emléke – éljen a világ bármelyik pontján – büszkeséggel és melegséggel tölti el minden magyar szívét!

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Azt mondják, a történelem nem más, mint az emlékezésre méltó dolgok és cselekedetek számbavétele. És amit a nemzeti emlékezet megőrzésre méltónak tart, az többnyire a fordulópontok, válságok, ébredések, harcok, örök pillanatok története. Olyan életfontosságú párbeszéd, amely a jelenben élők és a múlt tényei között folyik.

Emlékezzünk! Volt egy nap a Duna-partján, amikor az emberek az események forgatagában mámoros boldogsággal élték át az összetartozást, megtapasztalták a közös elszántságból fakadó erőt, amely óráról órára újat hozott. A forradalmat.

 

 „Ezen idő alatt szakadatlanul hullott az eső, s míg más országokban eltakarodott ilyenkor a nép mozgalmai helyéről, a magyar hős kitartással tűrte, pillanatig sem tágítva jogszerű követelésében.”

 

Aki benne volt az események sodrában, úgy élte végig március 15-t, mint csodát.

 „ Üdvözlégy születésed napján, magyar szabadság! Először is én üdvözöllek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted,… oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet” - írta este naplójába Petőfi Sándor.

„Talpra magyar” – hangzott újra a kiáltás, de már a Nemzeti Múzeum lépcsőin, de akkor már nem csupán a Pilvax maroknyi diákja és törzsvendége hallgatta, hanem az egész ország. Mélyről feltörő hatalmas orkán támadt ott, és akkor vált igazán a Hősök terévé. Mert hős volt ott mindenki. A boltját otthagyó szatócs, az erjedő kovászt elhagyó pékinas, a gyermekét karjában tartó, könnyező anya, és a göcsörtös botját ég felé rázó agg. Fiatal s öreg, férfi és nő. Diák a munkással, munkás a paraszttal kart karba öltve együtt.

Hatalmas pillanat volt, a nemzet nagy pillanata. Minden szív egyszerre dobbant, minden lélek egybefonódott egy csodálatos másodpercre. A több évszázadnyi elnyomás után a nemzet megtalálta önmagát. A boldogság könnyei folytak az arcokon, miközben ökölbe szorultak az ujjak, és megkeményedtek az arcélek.

Meghallgatták a 12 pontot, majd néhány lelkes szónoklatot. Aztán minden parancsszó nélkül, mintha valami felsőbb hatalom irányította volna őket, egyszerre mozdult minden láb és minden akarat. És akkor elindult a tömeg. Át a hídon Táncsicsért, aztán tovább és tovább.

Majd később Gábor Áron sárba ragadt ágyútalpait együtt tolta elszökött zsellér és fellázadt birtokos. Nem volt ott úr és paraszt, nemes vagy nem nemes. Csak az országért és nemzetért küzdő emberek álltak ott vállt vállnak vetve, szemben a rájuk leselkedő kétfejű sassal.

És a magyarság kitartott. Kitartott, mert olyan rég elfeledett tűz égett a lelkükben, amit soha többé nem lehetett eloltani. Hiába jött Világos és Haynau terrorja, hiába szórták a lángokra az aradi vértanuk hamvait, a tűz tovább égett. Ez a tűz égett a Don-kanyarnál, amikor a magyar katonák szinte mind egy szálig odavesztek, amikor a német hadsereg már fejvesztve menekült. De a magyarok kitartottak, mert a magyar már csak ilyen. Kitart a végsőkig, és tűri balsorsa minden nyűgét, de ha egyszer betelik a pohár, akkor odacsap, mint ahogy 56-ban is odacsapott, megfricskázva a világ legnagyobb katonai hatalmát. Kitart és odacsap. Ez a két szó jellemezte a magyarságot szinte egész történelme során.

De hiába minden hálátlanság és minden ránk zúdított támadás. A magyar még itt van, jelen van, és ha kell, akkor a magyarság újra és újra odacsap. Ha kicsordul a pohár, újra feltámadhat a tenger.  

Bátorság a vakmerőségig, ez várható a fiataloktól, a nem megalkuvó forradalmi ifjúságtól. Indulnak, s elsöpörnek mindent.

Bölcsesség, higgadt döntések és politikai tapasztalat – 1848. március 15-e után már erre volt nagyobb szükség. Az események Budán, Pesten, Bécsben, Pozsonyban zajlottak, és sok időbe került, mire a forradalom híre mindenhová elért. Addigra már volt felelős magyar kormánya a hazának.

Hadd beszéljek még a 48-as kormányról, melynek feje: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök volt. 1807-ben született. Mindössze negyvenkét éves volt, mikor elítélték, és 1849 október 6-án, az aradi tábornokokkal egy napon kivégezték.

 

Egy volt azok közül az államférfiak közül, akik a hazát és a haladást életükkel és mártírhalálukkal egyaránt szolgálni tudták. Az első felelős magyar kormányba a legnagyobb hazafiakat kérte fel: Deákot, Eötvöst, Klauzált, Kossuthot, Szemerét és Széchenyit. Nem érte be kevesebbel, tudta: rendkívüli feladathoz rendkívüli emberek kellenek.

Ők valóban igazi reformerek voltak, tetteiket a közérdek, erkölcsi tisztaság, emberi tisztesség, a tudás és politikai hozzáértés vezérelte. Használni akartak, nem ragyogni. Gyakorlatias, józan, hatalmas munkabírású emberek voltak.

Nem volt köztük egy sem, aki ne látta volna reálisan az ország helyzetét, feladataik nehézségét, súlyát. Nem ígértek csodákat, de amit ígértek, teljesítették. Lelkiismeretük parancsára hallgattak.  Igazat mondtak, és igazul cselekedtek. Sajnos ez ma nem divat!

Adni akartak – nem elvenni. 

Építeni és nem rombolni.

Gyarapítani és nem kifosztani.

Védték, fejlesztették a magyar ipart, kereskedelmet, meghonosítva mindazt a jót és hasznosat, amit külföldön láttak.

A Batthyány-kormány betartatta és betartotta a törvényeket. Nem lehetett ez olyan egyszerű. Ezzel ugyanis a saját tagjainak nemesi kiváltsága is csorbult. A törvény szerint fel kellett szabadítani a jobbágyaikat, és adót is fizettek. A politikusnak csak úgy lehet hitele, ha maga sem kerüli meg a törvényt. Ha szavai és tettei mögött ott van az őszinteség, a becsület, a másokra figyelő együttérzés, az elesettek iránti szánalom.

Mire figyelmeztet Petőfi? Arra az egyszerű igazságra, amit jó volna megszívlelni most is: nem szabad a népet lenézni és hitegetni! Addig kell adni –jogot, igazságot, jólétet- amíg kér, és nem maga veszi el a jogos jussát.

 

Ha világos a cél, ha igaz a szó, akkor nem kitörő örömmel, de vállalja a nép az áldozatot, amelyre jövője, érdekei, vagy a történelmi helyzet kényszeríti. De csak ha maga is látja értelmét, és az ország vezetői sem hagyják a sorsára! 

 

Sok tanulsága van 1848-nak. A szabadságharc leverése után a megtorlásban rendkívül találékony Haynau –aki az Óplébánián is megszállt 1949-ben- azt állította: Magyarországot boldog és elégedett nép lakja, és csak a lázadó bajkeverők hoztak rá minden bajt és nyomorúságot. A hatalmon lévők - főként ha erőszakra, megtévesztésre épül a hatalmuk - bajkeverőnek tartják a jogos ellenállást is.

Csakhogy a hazugságból attól nem lesz igazság, mert éppen hatalmon lévők hirdetik!

Tisztelt Ünneplők!

Félegyháza 1848. március 15-e után mindig élen járt elsősorban az újonctoborzásban. Az első szólításra már 259 önkéntes nemzetőr vállalkozott, s a szerbek ellen Verbásznál állomásoztak. Velük mentek elöljárók is Szabó János főbíró, Czakó János, Szabó József, Seres László, Hegedűs László és Pethes Miklós tanácsnokok. Fegyvert fogott Tarjányi József főjegyző, Fejes Márton aljegyző, sőt Petőfi gyermekkori játszótársa Fazekas Alajos másodjegyző is. 1848 szeptemberében, amikor Jelacsics bán a főváros felé közeledett városunk társadalmának már minden rétegét ott találjuk a hazát mentő fegyveres küzdelemben. Ott vannak mindenütt élen, vezető posztokon.

1848. október 6-án, amikor Félegyházán átvonult Kossuth Lajos, akkor hangzott el –talán épp itt- legendás ünnepi köszöntés: „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!”

Városunk a honvédelemben aránytalanul is nagy terheket viselt. S ha kérdezték kivel tart Félegyháza a válasz a végsőkig egyértelmű volt: „A nemzeti kormánnyal.”

Félegyháza végeredményben a haza védelmére 366 újoncot biztosított.

S ha minden egyes nemzetőrünket nem is sorolhatjuk fel, emlékezzünk néhány percben honvédtisztjeinkre:

Janovay Sándor hadnagyként szolgált a dél-magyarországi hadjáratokban, s egy rá kilőtt és hazahozott ágyúgolyót őrzött élete végéig hadi emlékül;

Kukányi Alajos százados, a piskii csatában sebesült meg, Bem József zászlóparancsnoka volt;

Molnár Imre, akiről így emlékezik a történelem: „a szabadságharc alatt, mint pelyhes állú legény hadnagyi rangban szolgálta hazáját”;

Sallai László, hadnagyként szolgált Délvidéken;

Boczonádi Szabó László, nemzetőr őrnagy, a Jászkun kerületi lovas nemzetőrség egyik parancsnoka volt;

És a leghíresebb félegyházi Boczonádi Szabó József, aki korábban a királyi testőrségnél szolgált, de a hívó szóra a honvédsereghez állt, s Damjanich hadtestében őrnagyi rangra emelkedett. S itt említhetem meg a harmadik Boczonádit, Boczonádi Szabó Sándort, aki 1848-1849-ben Félegyháza első országgyűlési képviselője volt.

Büszkék lehetünk rájuk, büszkék lehetünk Félegyháza városunk helytállására!

 

Tisztelt Ünneplők!

 

A márciusi ifjak a forradalommal nem pusztulást, halált, rombolást akartak. Ők épp úgy vágyódtak a békességre, a csendes építkezésre, munkájuk utáni gyarapodásra, nyugalomra, egyszerű emberi örömökre, ahogyan mi vágyunk ma.

Nincs ennél jogosabb, természetesebb emberi törekvés. Nem akartak ők hősök lenni. De van kor, amely hősöket terem.

Azt kívánom mindannyiunknak, hogy mindig teljes szívvel tudjuk megünnepelni a közös múltat és a reményeink szerinti közös jövendőt. A jövő mindig arra van, amerre még nem jártunk, de menni szeretnénk. Ez az út sosincs készen, meg kell építeni. A jövőbe az tud eljutni, aki veszi a bátorságot, hogy elinduljon egy olyan úton, melyen korábban senki sem járt. Az összefogás, az új irány segíthet ebben. A jövő emberei azok lesznek, akik megteremtik a jövőt, a reményt Félegyházának, Magyarországnak.

Higgyünk a szemünknek, olvassuk le a történelem üzenőfaláról, amit szóval, tettel, vérrel a 48-as magyarok nekünk írtak oda: „Merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk a jövő emberei lenni.”

Zárásként engedjék meg, hogy Petőfi és Móra városában a 130 éve született Móra Ferenc 18 éves korában írt gondolataival fejezzem be soraimat:

„Úr Isten, ki öröktül fogva intézed a népek millióinak sorsát;  ki kivezettél bennünket az őshazából az ígéret földjére; ki megtartottad ezt nekünk egy évezred vérzivatarán keresztül is; ki megbocsátod nekünk, ha a múltban a sok százados szenvedés néha panaszra nyitotta ajkainkat:

Úr Isten, tedd termővé a mi szabadságunk fáját, hogy teremje meg méltó gyümölcsét, a mi boldogságunkat, és takard be védő szárnyaiddal még évezredeken keresztül ezt a nemzetet, melynek minden szívdobbanása a tiéd most és mindörökké! Amen.”

Isten áldja, és tartsa meg Kiskunfélegyháza minden polgárát ezen a szép ünnepen, hozzon nekünk a jövő békességet és boldogulást!

 

Elmondta 2009. március 15-én Kapus Krisztián, a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke

 

- Petőfi-séta Kiskunfélegyházán c. szórólap jelent meg a helyi Petőfi-emlékekről.

 

 

 

 

 

 

 

 

Segesváron  nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepi beszédet mondott Tóth Gyuláné, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke.

 

Márc. 19.

Halljátok-e öreg tanáraim…

Előadássorozat a Móra-évforduló alkalmából Móra Ferenc diákkoráról és tanárairól.

Szalay Gyuláról Mayer Lászlóné ny. tanár előadása hangzik el.

 

Márc. 26-29.

Petőfi nevét viselő középiskolák Országos Találkozója Kiskunfélegyházán

 

Ápr. 2. Kiskun Múzeum

Diákkonferencia fiataloknak a Petőfi és a Móra emlékév tiszteletére.

Köszöntőt mond: Kapus Krisztián a Petőfi Emlékbizottság és a Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke.

 

Ápr. 23.

Halljátok-e öreg tanáraim…

Előadássorozat a Móra-évforduló alkalmából Móra Ferenc diákkoráról és tanárairól.

Beke Lajos és Trungel János. Dr. Luchmann Zsuzsanna irodalomtörténész előadása.

 

Máj. 7.

Kiskunfélegyháza város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a Petőfi Emlékbizottság javaslatát, és minden évben július 31-ét Kiskunfélegyháza város Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánítja (90/2009. kt. h.).

 

 

Május  A Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság  levélben fordult a Petőfi emlékhelyekhez, amelyben tájékoztatta a polgármestereket arról, hogy Kiskunfélegyháza város önkormányzat Képviselő-testülete a 90/2009. sz. határozatával döntött július 31-e Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánításáról. Mivel nem sikerült országosan Petőfi emléknappá nyilvánítani e napot, ezért készült az előterjesztés a városi emléknappá történő kijelölésről.

 

Máj. 27-én a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés is támogatta a kezdeményezést és csatlakozott a Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánításhoz.

 

Máj. 21-én Kecskeméten a Megyei Petőfi Emlékbizottság és a Katona József Múzeum egésznapos Petőfi-konferenciát szervezett a városháza dísztermében. A konferencián Laczkóné dr. Szabó Klára és Kállainé Vereb  Mária emlékbizottsági tagok vettek részt.

A délelőtti előadások sorában megismerhettük a 19. századi Kecskemét környéki tájat, a kecskeméti evangélikus iskolát és a Petőfi által is használt tankönyveket, a vándorszínészek életéről Kerényi Ferenc feleségétől hallhattunk előadást. A délutáni programokban gyűjtemények, jeles dokumentumok bemutatására került sor. A tervek szerint a Petőfi-konferenciát jövőre is megrendezik Kecskeméten.

Ezen a napon …Keresztülszőtték-fonták szívem..” Petőfi költészete címmel gobelin-kiállítás nyílt a Cifrapalotában, amely még júl. 18-ig látogatható.

 

Jún. 7-én, Királyfiakarcsán a Petőfi  Baráti Társulás szervezett ünnepséget,  ott vették át a Gubcsi Lajos alapította Petőfi Sándor emlékdíjat. Ezen az ünnepségen részt vett dr. Tarjányi József, Tóth Gyuláné, a Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola diákjai  és közreműködött a  Kasza Ákos vezette félegyházi Táncszínház Kulturális Egyesület.

 

Jún. 29. A városházán ülésezett a Petőfi Emlékbizottság, napirendjén szerepelt a július 31-i városi ünnepség és a marosvásárhelyi, fehéregyházi Petőfi ünnepség programjának részletes tárgyalása.

 

Júl. 19. Kiskunfélegyháza városa és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Móra Emlékévben  - közadakozásból -  2009. július 19-én  díszes Móra utcanév táblát  állít  a Móra Ferenc utca elején és táblával jelöli meg a Daru u. 9. számú házat, ahol Móra gyermekkorát töltötte. A díszes tábla készítője Balanyi Károly grafikus. A rendezvényt megtiszteli Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea is.

 

 

Júl. 31. péntek                     A PETŐFI SÁNDOR EMLÉKNAP

PROGRAMJA:

 

 

17.00 óra                                                                Blaha Lujza tér

Koszorúzás a Petőfi szobornál

 

17.15 óra                   Kossuth utca

Langaléta Garabonciások katonatoborzó játéka, lovas felvonulás a Kiskun Múzeumig

 

17.35                                                                                      Kiskun Múzeum

Langaléta Garabonciások interaktív katonatoborzó előadása. „Ilyen tavasz csak egy volt életemben” című kiállítás tárlatvezetése

 

19.00          óra                                                                       Petőfi tér

Városi ünnepség, koszorúzás. A Petőfi Emlékéveket lezárja Ficsór József polgármester. Megemlékezés Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója alkalmából, ünnepi beszédet mond dr. Hermann Róbert történész.

 

20.00 óra                                                                Móra Ferenc Művelődési Központ

a Félegyházi Táncszínház ünnepi előadása Petőfi Sándor tiszteletére

 

 

 

Aug. 1-2.

Marosvásárhely – Fehéregyháza – Segesvár: Petőfi Emlékhelyek 25. nemzetközi találkozója

 

 

 

Szeptember – november:

            A városi könyvtár és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület Móra mesemondó – találkozót hirdet és bonyolít le a város és térsége általános iskolás korú tanulói részvételével.

 

December 31.

 

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár Petőfi Sándor születésének 187. évfordulója tiszteletére szervezte az ünnepi rendezvényeket.

A Petőfi-háznál történő koszorúzást követően a Templomkertben felavatták Lantos Györgyi szobrászművész Pásztor Ferenc-domborművét, amelyet a Magyar Kultúráért Határok Nélkül

2001 Alapítvány alapítója, Ficsór József polgármester avatott fel. Felállítását a Petőfi Emlékbizottság is támogatta.

Kapus Béláné ny. iskolaigazgató kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a Constantinum Intézmény falán, ebben az iskolaépületben tanult meg írni, olvasni 1828-ban Petőfi Sándor.

A tábla-avató beszédet Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke tartotta.

A Hattyúházban zenés irodalmi műsor zárta a városi ünnepséget. Közreműködött: Horváth-Rekedt Gréta, Nagyapáti Anita, Pázmándi Judit és Vas László.

Bemutatták a Petőfi-emlékévek zárásaként megjelent Töredékek Pásztor Ferenc életéből, Petőfi Sándor: Szülőföldemen című verse különböző nyelveken és A katona Petőfi című kiadványokat.

 

           

 

 

 

 

 

Táblaavató gondolatok 2009. december 31-ére

 

A 2008-2009-es Petőfi-emlékév zárásaként itt állunk 2009 szilveszterén a Constantinum Intézmény falán elhelyezett emléktábla előtt. Egy tábla, amely emlékezésre sarkallja azokat, akik állították, akik a jövőben olvassák.

 

Egy fontos momentum Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza számára az, melynek e tábla emléket állít, s gyakran eddig sajnos feledésbe merült. Az irodalomkönyvekben nem vagy ritkán szerepel, ám nekünk, félegyháziaknak különösen lényeges ez.

Az irodalomkönyvek, amikor Petőfi Sándor iskolai tanulmányairól írnak, a színhelyek felsorolását a legtöbb esetben Kecskeméttel kezdik. Irodalomtörténészek, dokumentumok, egyes lexikonok viszont egyértelműen igazolják, hogy ez nem pontosan felel meg a valóságnak.

A kis Petrovics Sándor Kiskunfélegyházán tanult meg írni, olvasni, Sallay László magántanártól itt, ebbe az iskolába, s pár hónapig magántanulóként bejárt a mai Constantinum Intézmény épülettömbjében akkor működő elemi iskola I. osztályába.

Tehát, amire külön is büszkék lehetünk, az az, hogy az 1848-as forradalom lánglelkű költője, a mi Petőfink a tudományok alapjait, az írást, olvasást városunkban sajátította el.

…a gyermek az olvasásban és írásban az első leckéit a szülők akkori lakhelyén, Félegyházán kapta...” – írja Dienes András.

„Iskolába azonban Félegyházán ment először, ahol Sallay László volt tanítója, s ugyanekkor, 1828 elején benevolus auditorként (rendkívüli tanulóként) a római katolikus elemi iskolába is följárt, olvasni s írni tanult.” – publikálta Ferenczi Zoltán a 19. század végén.

Sajnos az irodalomórákon legtöbbször nem tanítják ezt a számunkra, és a történelem számára is fontos információt, pedig jó lenne, ha legalább városunkban a jövőben erre tudatosabban figyelnénk.

A mai napon az emlékévek zárásaként erre a fontos eseményre emlékezünk, s leplezzük le ezt a táblát, hogy álljon itt örökre emlékül az erre haladók számára, a Petőfi-séta  részeként.

Köszönöm Kapus Bélánénak, hogy kezdeményezte ezt a táblaavatást, és a Művelődési, Oktatási és a Vallásügyi Bizottságnak, hogy támogatta a megvalósulást, Bozóki István kőfaragó mesternek pedig, hogy elkészítette a táblát.

Elmondta: Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke

 

 

 

 

 

 

2008. év

Január 11.

A Petőfi Emlékbizottság alakuló ülését a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban tartotta 15 fővel. Tiszteletbeli elnök Ficsór József polgármester. Bizottság elnöke: Kapus Krisztián, Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnöke. Ügyvezető elnök: Tóth Gyuláné, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja, a PG igazgatója. Titkárnak Vas László közművelődési referenst választották.

A Bizottság tagjai: Darabos Andrea, Jankovszki Zoltán, Kapus Béláné, Kállainé Vereb Mária, Laczkóné dr. Szabó Klára, Pappné dr. Kása Zsuzsanna, Rosta Szabolcs, Szikora István, dr, Tarjányi József, Turcsányi9 Zoltán (később kilépését jelezte), Vargáné Oláh Zsuzsanna.

A bizottság programjai között szerepelt többek között a március 15-i és a július 31-i ünnepségek, Nemzetközi Petőfi Konferencia, Petőfi versmondó verseny, a segesvári és a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület közös programjai, Szendreí Júlia és Petőfi Zoltán születési évfordulói, kulturális rendezvények, Petőfivel kapcsolatos kiadványok, képeslapok, emlékfüzet, Nemzeti Diákszínjátszó Találkozó, a Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozójának megszervezése. Megállapodtak abban is, hogy március 15-én, a Petőfi utcára kerüljön egy díszes Petőfi Sándor utcanévtábla.

Kezdeményezés született arról, hogy július 31-ét nyilvánítsák országosa „Petőfi Sándor Emléknappá”.

 

Január 18.

A Petőfi Emlékbizottság megfogalmazta  felhívását Ön szerint melyek a legszebb Petőfi-versek? címmel. A költő 30 legszebb versét tartalmazó kötetet a lakossági javaslatok alapján kívánják összeállítani.

 

Január 25.

Az emlékbizottsági ülés elfogadta a 30 legszebb Petőfi vers felhívást, a Petőfi Sándor Emléknappá nyilvánítás levelét, valamint az éves program- és költségtervet. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy a Félegyházi Közlöny minden héten tegyen közzé egy Petőfi verset.

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár a Petőfi nevét viselő intézményekkel, civil szervezettel közösen Petőfi Sándor szavalóversenyt hirdetett városunk és a környező települések 1-8. évfolyamos tanulói számára. A verseny anyaga egy kötelező Petőfi Sándor és egy szabadon választott vers elmondása.

 

Február 8.

Kiskunfélegyházán a költő születésének 185., halálának 160. évfordulója alkalmából Petőfi -emlékévvé nyilvánítják 2008/2009-es évet. Erről a Petőfi-emlékhelyeket alkotó települések – Dunavecse, Kiskőrös, Kecskemét, Szabadszállás, Szalkszentmárton és Kiskunfélegyháza – képviselői döntettek. Megállapodtak abban, hogy programjaikat egyeztetik. Megfogalmazódott egy megyei versmondó verseny, diákszínjátszó-találkozó és egy emléktúra szervezése is.

A Félegyházi Közlöny február 8-i számában –Tóth Gyuláné, az emlékbizottság ügyvezető elnöke beköszöntő cikket írt az emlékbizottság újjáalakulásáról, tervezett programjairól.

 

„… Úgy mentem el innen, mint kisgyermek…” (Félegyháza)

„…Ott essem el én, A harc mezején…” (Fehéregyháza)

BEKÖSZÖNTÕ

Kedves Félegyháziak!

2007. december 31-én a Petõfi nevét viselõ intézmények kép­viselõi, az önkormányzat hivatalának képviselõi és kultúrával foglalkozó tisztségviselõi, a közmûvelõdési intézmények ve­zetõi, a Petõfi nevét viselõ civil szervezõdések újra élesztet­ték a kiskunfélegyházi Petõfi Emlékbizottságot.

Az emlékbizottság 15 fõvel alakult, amely Kapus Krisztiánt, a Mûvelõdési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság elnökét válasz­totta elnökének, Tóth Gyulánét, az Országos Petõfi Sándor Társaság elnökségi tagját, valamint a Petõfi nevét viselõ in­tézmény és civil szervezet képviselõjét ügyvezetõ elnöknek. Az emlékbizottság titkári teendõit Vas László, az önkor-mányzat kulturális referense látja el.

Emlékbizottságunk az elsõ perctõl kezdve hisz abban a sok szép gondolatban, amiket megfogalmaztunk. A programok közt szerepel - a teljesség igénye nélkül - a március 15-i és a július 31-i ünnepségek, Nemzetközi Petõfi Konferencia, Petõfi versmondó verseny, a Segesvári és Fehéregyházi Petõ­fi Mûvelõdési Egyesület közös programjai, Szendrey Júlia és Petõfi Zoltán születési évfordulói, Petõfivel kapcsolatos ki­adványok, képeslapok, CD-k, összefoglaló emlékfüzet, Petõ­fi Nemzeti Diákszínjátszó Találkozó és Fesztivál, kiállítások, a Petõfi nevét viselõ középiskolák országos találkozója és sorolhatnám.

Mi, az emlékbizottság tagjai hiszünk a megvalósulásban. Én is, mint ügyvezetõ elnök, úgyis mint született kiskunfélegyhá­zi, úgy is mint egy nagy múltú Petõfi nevét viselõ intézmény vezetõje.

Az emlékévek alatt - megjelenítésben és tartalomban is - mindenre próbálunk úgy odafigyelni, hogy az méltó legyen Félegyházához és Petõfihez.

A programjainkra mindenkit hívunk és várunk: a félegyhá­zi polgárokat, az elszármazottakat, a családokat, és sok-sok fiatalt.

Az emlékbizottság megalakulásától kezdve folyamatosan dolgozik, sokan segítik ezt a munkát, félegyháziak és nem félegyházi, de Petõfit tisztelõk egyaránt.

Kedves Félegyháziak! Kedves Petõfit Tisztelõk!

Mi, az újjá alakult Petõfi Emlékbizottság tagjai hiszünk ab­ban, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis közösség addig él, míg vállalható értékekkel tudja fölvértezni a majdani vissza­emlékezõket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állí­tani a hit, az együvé tartozás gazdagságát!

Várjuk mindazon magánszemélyek, az önkormányzat, a ci­vil és társadalmi szervezetek, cégek, vállalkozók erkölcsi és anyagi támogatását, akiknek fontos a Petõfi-kultusz Fél-egyházán.

Hiszem, hogy ez a félegyháziaknak most is sikerül!

„…Mert van örök ember és

van örök érték,

ne hagyd becsapni magad:

nem veszett a mérték…”

                                                                                                                                                Tóth Gyuláné

                                                                                                                                           a kiskunfélegyházi

                                                                                                                        Petõfi Emlékbizottság ügyvezetõ elnöke

 

 

Február 15.

Az emlékbizottsági ülésen ismertették a Petőfi Sándor utcatábla tervezetét, megállapodtak a Megyei Petőfi Emlékbizottságba delegált személyekben: Kapus Krisztián MOV elnök és Tóth Gyuláné igazgató személyében.

 

Február 21.

A képviselő-testület elfogadta a Petőfi Sándor utcanévtábla elhelyezését a Petőfi Sándor utcában, a Constantínum épületén történő elhelyezéssel. A tábla kivitelezője Turi Endre, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely alkotóművésze.

 

Február 22.

Az Emlékbizottság ülése  tárgyalta a megyei emlékhelyek rendezvényeit, részletesen a kiskunfélegyházi március 15-i programokat.

 

Március 13-15.

Többnapos, nagyszabású Petőfi ünnepség színhelye volt városunk. A rendezvények közül kiemelkedik a március 15-i Petőfi Sándor utcajelző dísztábla avatása. Avató beszédet dr. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke mondott. A Bem József szobornál Kapus Krisztián, a MOV Bizottság elnöke köszöntőt mondott. A 10  órakor a Petőfi szobornál dr. Losonci Miklós egyetemi tanár, művészettörténész, az országos Petőfi Sándor Társaság társelnöke ünnepi beszédet mondott. A Móra Ferenc Művelődési Központban díszelőadás hangzott el nemzeti ünnepünk tiszteletére.

 

              

 

Április 23.

A Constantinum Intézményben -  magyar szakos tanárok bevonásával - a 30 legszebb Petőfi verses kötettel kapcsolatos megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a könyvben  tematikus felsorolásban szerepelnek a versek. Bodor Miklós grafikái illusztrálják a kötetet.

 

Május 13.

A városházán tartotta soron következő ülését a Petőfi Emlékbizottság.  Tagjai értékelték a március 15-i ünnepség rendezvényeit.

 

 

Június 6.

Megjelent és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület 20 éves jubileumi közgyűlésén Juhász István ny. tanár bemutatta Kapus Krisztián tanulmányát, amely Szülőföldemen címmel látott napvilágot.

E napon jelent meg a Félegyházi Közlönyben az első Petőfi vers.

 

                    

 

Július 25-27.

A fehéregyházi Petőfi ünnepségeken városunkat Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke, Laczkóné dr. Szabó Klára, Timafalvi László, Kállainé Vereb Mária és Kishegyi Simon képviselték. Ficsór József polgármester úr beszédet mondott a fehéregyházi múzeumkertben.

Városunk koszorúit polgármester úr és Kapus Krisztián MOV elnök helyezték el.

 

 

 

 

Július 31.

Kiskunfélegyházi küldöttség, Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke és Vas László a bizottság titkára részt vett a kecskemétiek Petőfi ünnepségén.

Kiskőrösön városunkat képviselték: Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián, Petőfi Emlékbizottság elnöke, Laczkóné dr. Szabó Klára, Kállainé Vereb Mária és Kishegyi Simon. Részt vettek a Petőfi szülőház kiállítás megnyitóján, valamint az ezt követő könyvbemutatón (Petőfi kritikai kiadás és Kerényi Ferenc Petőfi monográfiáját Baán Éva mutatta be).

 

                 

 

A Kiskunfélegyházán este hat órakor tartott ünnepségre eljöttek a kiskőrösiek és a kecskemétiek.

A kiskunfélegyházi Petőfi ünnepségen Juhász István ny. gimnáziumi tanár, a város díszpolgára mondott ünnepi beszédet. Közreműködött a Halasi Lyra együttes Petőfi versek előadásával. Az ünnepségen nagy számban koszorúztak civil szervezetek és intézmények.

A Petőfi emlékbizottság kezdeményezésére Máté István csongrádi szobrászművész és Tarjányi József homokfúvó felújította Petőfi-szobrunkat. Az év folyamán kicserélték a köztéri alkotás környezetében található padokat, amelyekre Petőfi idézetek kerülnek.

 

       

 

Augusztus 28.

A Bács-Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság ülésén Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató, a helyi Petőfi Emlékbizottság elnöke képviselte városunkat.

 

Szeptember 15.

Szalkszentmártonban, a Múzeumbaráti Kör 40 éves ünnepségén városunkat Tóth Gyuláné, Andrási Endréné és Juhász István képviselték.

 

Szeptember 26.

A helyi Petőfi emlékbizottság ülést tartott. Napirendjén szerepelt az eddig eltelt időszakról szóló tájékoztató, valamint az ez évi és a 2009. évi program- és a hozzá kapcsolódó költségterv megvitatása.

 

Szeptember 27.

Aszódon, a Petőfi Emlékhelyek 24. Nemzetközi Találkozóján  Tóth Gyuláné, Juhász István és dr. Luchmann Zsuzsanna vettek részt és helyezték el városunk koszorúit.

 

Október 2.  Kecskeméten tartotta a megyei Petőfi Emlékbizottság az ülését. Részt vett: Kapus Krisztián a Petőfi Emlékbizottság elnöke és Tóth Gyuláné ügyvezető elnök. Átadták a szeptember végén egyeztetett 2008-2009. évi helyi program- és költségtervet.

 

Október 5. Elkészült és fotókkal kiegészült a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság eddigi tevékenységének kronológiája, amelyet megküldtünk a megyei önkormányzathoz egy létrehozandó Petőfi honlap számára. A fotókat a könyvtár archívumából válogattuk.

 

Október 6. Elhunyt Fekete János helytörténész, városunk díszpolgára, az Országos Petőfi Sándor Társaság tiszteletbeli tagja, Petőfi-kutató. Temetése október 22-én, Kiskunrfélegyházán a Felsőtemetőben volt.

 

Október 15. A kiskőrösiek kérésére Kiskunfélegyháza irodalmi emlékei címmel egy rövid összeállítást készítettünk. Az anyagot Juhász István tanár úr állította össze kérésünkre, a fotókat dr. Tarjányi József készítette. Továbbítottuk Kispálné Lucza Ilona részére.

 

Október 31. 65 éves korában meghalt dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész, kiváló Petőfi-kutató. Temetésén - december elsején - Budapesten, a Fiumei úti sírkertben városunkat Laczkóné dr. Szabó Klára, Kapus Béláné és Vas László képviselték.

 

 

November 4. Az új könyvtár megnyitásával egy időben megnyílt a Kámban élő Bodor Miklós Az Alföld és a felvidéki út Petőfi Sándor életében című tárlata. A megjelenteket Endre Sándor alpolgármester köszöntötte. Megnyitót mondott:  dr. Falu Tibor ügyvéd. A kiállítás december 31-éig tartott nyitva.

 

 

 

Nov. 12. Ülést tartott a helyi Petőfi Emlékbizottság.  Ülésén határozott A mi Petőfink c. kötet megjelentetéséről 15ezer példányban és a december 31-i városi ünnepségről. Megtárgyalta dr. Tarjányi József javaslatait.

 

 

November 27.  Juhász István ny. gimnáziumi tanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára Anya és fia élettörténete címmel tartott előadást a Hattyúházban. 180 évvel ezelőtt született Szendrey Julia és 160 éve Petőfi Zoltán.

 

December  5. Kecskemét:  Petőfiről a 21. században,  a Petőfi emlékév tiszteletére a Katona József emlékházban  négy előadás volt hallható: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója, Petőfi diáktársaságai és öröksége, Petőfi –gyűjtemények a Kiskunságban és Bajtai Máriától Emlékezés egy Petőfi-kutatóra (dr. Kerényi Ferenc munkássága).

Részt vettek a rendezvényen városunk képviseletében: Kállainé Vereb Mária, Juhász István, Laczkóné dr. Szabó Klára és Kishegyi Simon.

 

December 12.  A városházán, sajtótájékoztató keretében Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke bemutatta A mi Petőfink c. verseskötetet, amely 15ezer példányban készült el. A város lakói által kedvelt 30 legszebb Petőfi verset tartalmazó könyvet Bodor Miklós grafikái illusztrálják. Az Emlékbizottság – széleskörű összefogással - önkéntesek segítségével igyekezett eljuttatni minden félegyházi családhoz a könyvet. hogy Kiskunfélegyháza legyen az a város, amely oly módon is tiszteleg Petőfi Sándor előtt, hogy városunkban  minden család otthonában jelen van Petőfi Sándor. Köszönjük a város és a megye támogatását és azon önkéntesek munkáját, akik eljuttatták a kötetet a családokhoz.

 

 

 

December végére elkészült az a négyféle képeslap, amely a helyi Petőfi-emlékeket mutatja be: Petőfi-szobor, Petőfi Emlékház, Hattyúház, Holló László Petőfi olajportréja) Tervezte: Zalatnay Pál grafikusművész.

 

 

 

 

 

 

 

December 31. 9 órától:

- Koszorúzás a Petőfi Emlékháznál és a a Petőfi-szobornál

- Reményi Ede dombormű (emlékmű) avatása a Templomkertben. Ünnepi beszédet mondott Ficsór József polgármester, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány alapítója, a Petőfi Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke. Arany János: Reményinek c. versét Sövény Tibor előadóművész mondta el.

- Petőfi Sándor Városi Könyvtár:  Éljen a lyány, éljen a bor” címmel Sövény Tibor előadóművész zenés irodalmi összeállítása hangzott el Petőfi Sándor borverseiből.

Köszöntőt mondott: Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke.

Közreműködött Hegyesi Judit hegedűtanár. Jankovszki Anna tanuló zongorán Tóth Zoltán: Petőfi indulóját adta elő.

 

 

 

 

 

Kiskunfélegyháza, 2008. december 31.

 

 

 

                                                                      

                                                                                  Összeállította: Kállainé Vereb Mária

                                                                                                          emlékbizottsági tag

 

           

 

 

2007. év

 

Október 17.

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai, Fekete János örökös tiszteletbeli elnök, Laczkóné dr. Szabó Klára elnök és Tóth Gyuláné az Országos Petőfi Társaság Elnökségi tagja javaslatot tettek a helyi Petőfi Emlékbizottság újraélesztésére, amelynek feladata az ünnepi évhez méltó programok kidolgozása és a rendezés feltételeinek megteremtése.

 

November 

A Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány közzétette pályázati felhívását, amelynek egyik témája: 1848. március 15. forradalom vagy márciusi ifjak (160 éve történt) címmel.

 

December 31.

Első ülését a Petőfi Sándor Városi Könyvtár új épületében tartotta a megalakuló Petőfi emlékbizottság. Az összejövetelen részt vettek: Ficsór József polgármester, Kapus Krisztián MOV Bizottság elnöke, Pappné dr. Kása Zsuzsanna, a művelődési osztály vezetője, Tóth Gyuláné, a Petőfi Gépészeti  és Informatikai Középiskola igazgatója, Szikora István, a Petőfi Bajtársi Egyesület elnöke, Vargáné Oláh Zsuzsanna a Petőfi Ált. iskola igazgatója, Vas László közművelődési referens, Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató. A jelenlévők a lehetséges programokról tárgyaltak.

Petőfi Sándor születésének 185. évfordulója alakalmából zenés irodalmi összeállítás hangzott el a városi könyvtárban. A városi önkormányzat a pártok és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat Petőfi Emlékháznál.

 

           

 

 

 

 

A városi könyvtár helyismereti gyűjteménye

 

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár 1949. decemberi megalakulása óta őriz helyismereti témájú dokumentumokat. A helyismereti gyűjtemény önálló feladatként az 1966-os évben került először rögzítésre.

A gyűjtemény egyik fontos feladata a helyi írók, költők munkáinak és a róluk megjelent tanulmányoknak, megemlékezéseknek, bibliográfiáknak a gyűjtése.

Ebbe illeszkedik bele a kb. 500 kötetből álló Petőfi gyűjtemény, amelynek régi, díszes darabjai külön is említést érdemelnek.

Ilyen könyvritkaságnak számít Petőfi Sándor költeményeinek 1861-es, 1877-es, 1879-es és 1892-es kiadása, az 1907-ben megjelent díszes Petőfi-album, a hazai művészek rajzaival díszített, 1900-ban napvilágot látott Petőfi Sándor összes költeményei, a Petőfi Könyvtár összes kötete, az 1909-ben kiadott Petőfi-Almanach, vagy a Fischer Sándor által írt Petőfi élete és művei, melyhez Jókai Mór írt előszót 1890-ben.

Nagy értékű, ritka kiadvány Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása, amelyet 1930-ben adtak ki Mikes Lajos és Dernői Kocsis László feldolgozásában. Említést érdemel még Szana Tamás Petőfiné Szendrey Júlia címmel megjelent könyve is.

Az állomány bővítése napjainkban is folyamatos. 2008-ban megújult, méltó környezetbe került a helyismereti gyűjtemény. Ide várjuk a Petőfi Sándor élete és költészete iránt érdeklődőket és a kutatni vágyó olvasókat.

 

Képek a gyűjteményről

 

 

 

 

Török Brigitta

helytörténeti könyvtáros

 

Kiskunfélegyháza, 2008. november 27.

 

 

 

Petőfi nyomában

(A Petőfi Emlékhelyi találkozókról)

 

 

 

Már az 1960-as években szép szokássá vált, hogy a Bács-Kiskun Megyei Petőfi-emlékhelyek rendszeres szerevezettségben – változó helyeken – emlékhelyi találkozókat szerveztek. A kölcsönös rendezvények szervezésében, szorgalmazásában hagyományteremtő szándékkal Szalkszentmárton járt elől. Személy szerint Majsai Károly volt a szép kezdeményezés és törekvés sikerének szellemi ösztönzője és összekovácsoló ereje.

A Petőfi-kultuszt erősítő kezdeti találkozások reménytkeltő eredményessége azt sugallta, hogy a megyehatárokon átlépve próbáljuk meg a nagy költő emlékét szerevezetten ápoló helységek nagyobb összefogását megteremteni. Ennek kimondására nagyon alkalmas találkozásunk volt 1969. augusztus 4-én Szalkszentmártonban, amikor is az ottani Petőfi-szobor avatására összejött emlékhelyi küldöttek igent mondtak arra, hogy a jövőben szervezzünk a Dunamellék Petőfi-emlékhelyeivel közös találkozásokat. Ezt a helyes elhatározást 1972-ben a szalkszentmártoni emlékhelyi összejövetel egyértelműen megerősítette. Hosszú előkészítés után végre 1981. március 4-én megvalósult a Szalkszerntmártonban a Dunamellék és Bács-Kiskun megye Petőfi-emlékhelyeinek találkozója.

A rendezvény sikere nyomán adva volt az együttműködési szándék szélesítésének lehetősége – a továbblépés – a találkozók országos keretekre való bővítésére.

A változás 1983-ban kezdődött, amikor Kiskőrös kezébe vette a szerevezés feladatait;  1984-ben megalakult a Petőfi Sándor Társaság.

Aktív rendezőerővel, biztonságos szervezeti háttérrel fejlődésnek indulhatott az emlékhelyi találkozók céltudatos tervezése és országos kiterjedésű szerevezése.

 

A PETŐFI EMLÉKHELYI TALÁLKOZÓK IDŐRENDJE:

 

1. 1983. október 28.                                                  Kiskőrös

2. 1984. március 15.                                                   Mezőberény

3. 1985. október 4.                                                    Aszód

4. 1986. november 28.                                               Pápa

5. 1987. március 14.                                                   Kunszentmiklós

6. 1988. március 12.                                                   Kecskemét

7. 1989. május 6.                                                        Ostffyasszonyfa

8. 1990. március 10.                                                   Debrecen

9. 1991. szeptember 28.                                             Sárszentlőrinc

10. 1992. szeptember 19.                                           Dömsöd

11. 1993. augusztus 19.                                            Kiskunfélegyháza

12. 1994. szeptember 27.                                           Kiskőrös

13. 1995. október 14.                                                Vác

14. 1996. október 5.                                                  Budapest

15. 1997. szeptember 27.                                           Dunavecse

16. 1998. október 31.                                                Eger

17. 1999. július 30.                                                    Segesvár - Fehéregyháza

18. 2000. augusztus 17.                                              Mezőberény

19. 2001. szeptember 22.                                           Szalkszentmárton

20. 2002. szeptember 21.                                           Gödöllő

21. 2003. október 11.                                                Sopron

22. 2004. október 16-17.                                           Kiskőrös

25. 2005.november 19.                                             Kiskunfélegyháza

26. 2006. szeptember 9.                                             Kunszentmiklós

27. 2007. szeptember 15.                                           Sárszentlőrinc

28. 2008. szeptember 27.                                           Aszód

 

Kiskunfélegyháza, 2008. november 18.

 

                                                                                  Fekete János

                                                                                  helytörténész nyomán

                                                                                  közzéteszi Kállainé Vereb Mária